Elromlott készülékek – két párhuzamos történet

Egyszer volt hol nem volt, történt egyszer, hogy a két ópesti illetőségű jóbarát Pruden Sebestyén és Hanya Gusztáv kávéfőzője közel egyszerre elromlott. Mindketten szervizbe vitték a meghibásodott készüléket és mivel a jótállási idő már letelt, 40.000.-Ft körüli összegű fizetős javításban állapodtak meg a javítószolgálattal.

Azonban Pruden Sebestyén miután körülnézett az interneten, egy megbízhatónak ítélt szervizt választott, Hanya Gusztáv ellenben a lakásához legközelebbi, egy kicsit sem bizalmat keltő intézményt bízott meg a javítással. A kávéfőzőt mindkét szerviz megjavította, de hogy hogy nem, néhány hónap elteltével a gépek újra meghibásodtak.

Mivel mindketten szerették a jó kávét, Pruden Sebestyén és Hanya Gusztáv is visszament a szervizbe reklamálni.

Pruden Sebestyén felmutatta a szerviztől kapott jótállási jegyet, melynek alapján a szerviz szó nélkül kijavította a hibát.

Ezzel szemben Hanya Gusztávot nem fogadták tárt karokkal, azt állították, hogy a hibának semmi köze a javításukhoz, és azzal is kecsegtették, hogy ha továbbra is erősködik, akkor még azt is le fogják tagadni, hogy a javítást ők végezték el. Ez könnyen megtehették, mivel a javításhoz sem jótállási jegyet, sem számlát nem adtak.

Hogy ne jussunk Hanya Gusztáv sorsára érdemes tudnunk, hogy ha fogyasztóként (azaz nem üzleti tevékenységünk keretében) javíttatunk egy olyan berendezést, amelynek javítására az alkalmazandó kormányrendelet hatálya kiterjed és a javítás bruttó vállalkozási díja (anyaköltséggel együtt) a 20 000 Ft-ot meghaladja, akkor a szervizt 6 hónap jótállási kötelezettség terheli, a dolognak a fogyasztó részére való átadásától, vagy – ha az üzembe helyezést a vállalkozás végzi – az üzembe helyezés napjától.

Erről a kötelezettségről a szerviz jótállási jegyet köteles adni.

A jótállási jegyen fel kell tüntetni:

a) a vállalkozás nevét és címét;

b) az elvégzett szolgáltatás megnevezését, a felhasznált alkatrészeket, anyagokat;

c) a szolgáltatás díját;

d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének feltételeit és határidejét, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti; továbbá

e) a dolog fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, továbbá személygépkocsi és motorkerékpár esetében a kilométeróra állását.

A jótállási igények jótállási jeggyel, ennek hiányában a javítás díjának megfizetését igazoló számlával vagy nyugtával érvényesíthetők.

A jótállási jegyet közérthetően, egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni.

A szerviz a fogyasztó jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni. Ebben fel kell tüntetni:

a) a fogyasztó nevét, címét, nyilatkozatát, hogy hozzájárul a rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez,

b) a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,

c) az elvégzett szolgáltatás megnevezését, díját,

d) a dolog átadása vagy az üzembe helyezés időpontját,

e) a hiba bejelentésének időpontját,

f) a hiba leírását,

g) a jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasítása esetén annak indokát,

h) az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.

i) ha a jótállási igény rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását is.

Ha a szerviz a fogyasztó jótállási igényére annak bejelentésekor azonnal nem tud nyilatkozni, akkor azt legkésőbb öt munkanapon belül igazolható módon kell megtennie.

A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul át kell adni a fogyasztónak.

A dolgot kijavításra elismervény ellenében kell átvenni.

A jótállási kötelezettség alá eső javítási szolgáltatások: