Paragrafo

2016.jún.14.
Írta: paragrafo Szólj hozzá!

Módosul a Ptk.

dragon.gif

Az Országgyűlés hétfőn megszavazta a Polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot.

A változás a zálogjogot, a szülőtartást, az értékpapírjogot és a gazdasági társaság vezető tisztségviselője felelősségének szabályait érinti.

Zálogjog

A zálogjognál a különvált zálogjog helyett visszaállítja a korábbi törvény alapján már jól bevált önálló zálogjogot, mivel a különvált zálogjog a gyakorlatban nem váltotta be e hozzá fűzött reményeket, a módosítástól a kormány a jelzáloglevél- és a banki refinanszírozási piac élénkülését várja. A módosítás alapján a bankok az ingatlant terhelő járulékos jelzálogjogukat  önálló zálogjoggá alakíthatják át.

Szülőtartás

A Ptk. módosítása megerősíti a nagykorú gyermekek szülőtartási kötelezettségét, melyet az alaptörvény már korábban is tartalmazott. Új szabály, hogy ha a tartásra önhibáján kívül rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett más olyan személy gondoskodik, akinek ez egyébként nem lenne kötelezettsége, akkor az ilyen személy egy éven belül megtérítési igénnyel léphet fel a szülőtartásra köteles nagykorú gyermekkel szemben.

Értékpapírjog

A tőkepiaci szabályozással való összhang megteremtése miatti új szabály, hogy ha a zártkörűen működő részvénytársaság megváltoztatja működési formáját, akkor a részvényei nyilvánosan is forgalomba hozhatók. Az értékpapír fogalma egyszerűbb lett, egységesítésre került az értékpapír alaki szabályaira, átruházására és megsemmisítésére vonatkozó szabályozás is.

A vezető tisztségviselő felelőssége

Az új szabály nyomatékosítja, hogy a vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel együtt akkor felel egyetemlegesen, ha a kárt a vezető tisztségviselő szándékosan okozta.

A módosítások túlnyomó része július 1-jén, a zálogjogi módosítások október 1-jén, az értékpapírokat érintőek pedig 2017. január 1-jén lépnek hatályba.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

 

Mentés

Mentés

közúti árutovábbítási szerződések

truck.gifA Magyar Közlöny 2016. június 7-i 79. számában megjelent a 120/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet a közúti árutovábbítási szerződésekről.

A rendelet hatálya a szerződés alapján közúton tehergépjárművel végzett fuvarozási, valamint a díj ellenében tehergépjármű rendelkezésre bocsátási tevékenységre terjed ki, abban az esetben, ha az áru átvételének helye és kiszolgáltatásának helye is Magyarország területén van.

A rendelet meghatározza az ilyen szerződések alkalmazásánál felmerülő legfontosabb fogalmakat (pl. egységrakomány, küldemény, zártrendszerű rakodás), valamint szabályozza többek között az alábbiakat:

  • A fuvarozási szerződés minimális tartalma
  • A fuvarlevél, árukísérő okmányok
  • Az áru átvétele a feladótól és az áru kiszolgáltatása a címzettnek
  • Állásidő
  • Különleges feltételekkel fuvarozható áruk
  • A feladó utólagos rendelkezési joga
  • Raklapcsere, göngyölegkezelés
  • Több fuvarozó közreműködése
  • Az elveszett áru
  • A feladó és a fuvarozó felelőssége

A rendelet 2016. július 1-jén lép hatályba, és a hatálybalépését követően kötött egyedi szerződésekre alkalmazandó abban az esetben is, ha a szerződő felek között keretszerződés van hatályban.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

 

Mentés

Mentés

Mentés

Óriásplakátok és reklámhálók

gucci.jpgFogyasztói társadalmunk velejárója, hogy gomba módra szaporodnak az óriásplakátok és a reklámhálók, utóbbiak főleg felújítás alatt álló társasházak állványzatainak takarásaként, de egyre gyakrabban fordul elő, hogy felújítás nélkül is a tűzfalra, de akár a homlokzatra is felkerülnek az ilyen típusú a reklámhordozók.

Előfordulhat, hogy társasházi lakás tulajdonosaként azzal szembesülünk, hogy a közös képviselő reklám felszerelését javasolja azzal kecsegtetve, hogy az abból származó bevétel eredményeképpen csökkenni fog a közös költség, netán valamely régóta elhúzódó felújítás fedezete teremtődik meg. Ez nyilván nyomós érv lehet, de a másik oldalon felvetődik a kérdés, hogy egyes lakások ablakai elé kerülő háló csökkenti a bejövő fényt és szellőztetés hatékonyságát, bezártság érzést okozhat, nem beszélve arról, hogy a lakásból való normális kilátásról már nem igazán beszélhetünk.

Mit tehetünk ha nem szeretnénk ilyen lakásban élni?

Először is érdemes informálódni az önkormányzatnál a helyi építésügyi szabályokról. Ha szerencsénk van, akkor a szabályozás kategorikusan tiltja az ilyen típusú reklám homlokzatra való felszerelését. Egyes esetekben lehetséges, hogy felújítás esetén az állványzatra szerelt reklámháló megengedhető, azonban tudni kell, hogy azt előzetesen engedélyeztetni kell az építésügyi hatósággal. Ne bízzunk meg a reklámügynökség ígéretében, de még a szerződésbe foglalt vállalásában sem, hogy ezt ők majd elintézik. Lehet, hogy pontosan tudják, hogy nem lehet engedélyeztetni, vagy ha lehet is nem szánnak erre sem időt, sem energiát. Ha viszont a kihelyezés engedély nélkül történik, akkor a bírságot a tulajdonosok fogják kapni és kérdéses, hogy ezt tovább tudják-e hárítani a reklámügynökségre.

Ha vállaljuk a reklámhálóval járó kellemetlenségeket, akkor is addig ne engedjük a reklámháló felszerelését, amíg az ügynökség, vagy a közös képviselő nem tudja bemutatni a hatósági engedélyt, vagy legalább egy olyan önkormányzati levelet, amely azt tanúsítja, hogy a reklámháló adott helyen és módon való kihelyezése nem engedélyköteles.

Ha a többség megszavazza

Elképzelhető olyan helyzet, amikor a reklámháló elhelyezése csak a tulajdonostársak kisebbségének okoz hátrány, ezért a többség a bevétel reményében megszavazza. Mit tehetünk ilyenkor?

Ha a kihelyezés a helyi szabályozás szerint tilos, vagy engedélyköteles, de nincs engedély, akkor bejelentéssel élhetünk az önkormányzatnál, mely alapján hatósági eljárással fogják eltávolíttatni a reklámot.

Ha nem ez a helyzet, akkor sincs veszve minden, mert ilyenkor a társasházi törvény alapján a kisebbség jogos érdekének lényeges sérelmére hivatkozással bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

 

e per e-per? eperszezon

download.gifTöbbszöri halasztás után most már úgy tűnik nem lesz további haladék:

2016. július 01-től a belföldi cégek és jogi képviselővel eljáró felek kizárólag az e-pert vehetik igénybe.

Mit is jelent ez pontosan?

A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet.

A perben a beadványokat és azok okiratnak minősülő mellékleteit is elektronikus úton kell benyújtani. A nem elektronikus úton benyújtott beadványban és mellékletében foglalt nyilatkozat hatálytalan.

A bíróság részére a beadványt és mellékletét a kézbesítési rendszer alkalmazásával az Országos Bírósági Hivatal útján kell benyújtani. Az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt és mellékletét minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátva, vagy az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás útján hitelesítve kell a kézbesítési rendszer útján megküldenie a bíróság részére.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

 

 

 

Ha egy cég nem veszi át a felmondást

felmondas.gifGyakran előfordul, hogy szerződéses partnerünktől szeretnénk megszabadulni, de a felmondást nem veszi át, a felmondólevelünk tértivénye „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza.

A korábbi gyakorlat szerint ilyenkor patthelyzet jött létre, mert a felmondás a közléssel (azaz a címzett általi átvétellel) hatályosul, és attól az időponttól kezdődik a felmondási idő is. Ha volt írásbeli szerződésünk és az tartalmazott erre vonatkozó rendelkezést (pl. ha nem veszi át, akkor a felmondást a kézbesítés megkísérlését követő napon kézbesítettnek kell tekinteni), akkor lehetett erre vonatkozóan tovább menni, de ennek hiányában maradt a közjegyző igénybevétele a kézbesítéshez. Két cég közötti levelezésre ugyanis nem terjed ki a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályozás, amely kézbesítési vélelmet jelent arra az esetre, ha a címzett a postai úton megküldött iratokat átvételét megtagadta, vagy ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át.

Egy új precedensértékű bírósági döntés alapján hatályosul a szerződés felmondása, akkor is, ha a címzett az ajánlott küldeményt szándékosan nem veszi át.

A Kúria döntésének lényege az, hogy a gazdasági társaságoktól elvárható, hogy olyan munkarendet, munkaszervezetet működtessenek, amely lehetővé teszi a társaság székhelyére érkező, az üzleti életben szokásos postai küldemények lehető legrövidebb időn belül történő átvételét.

Az elvi határozat indoklása kitér arra, hogy hogy a felmondást mint nem hivatalos iratot a postának csak egy alkalommal kellett megkísérelnie kézbesíteni, ami megtörtént. Mivel a küldemény a karácsonyi időszak alatt érkezett, ezt még indokoltnak fogadta volna el a bíróság, azonban kifejtette, hogy a felperesnek kötelezettsége lett volna olyan munkarendet, munkaszervezetet működtetni, amely lehetővé teszi, hogy az üzleti életben szokásos küldeményeket az ünnepi időszak elteltét követő legrövidebb időn belül átvegye. Mivel ezt elmulasztotta a felperes saját mulasztásával hiúsította meg a felmondás közlését. A bíróság fentiek alapján mérlegeléssel állapította meg a felmondás közlésének, és így a felmondási idő leteltével a jogviszony megszűnésének a napját, mely után további vállalkozói díj nem követelhető.

A bíróság álláspontja szerint ugyanis a postai úton (nem hivatalos iratként) kézbesített jognyilatkozat akkor tekinthető megérkezettnek, azaz hatályosultnak, ha az a címzett rendelkezése alá kerül oly módon, hogy kizárólag az ő akaratelhatározásán múlik, hogy a nyilatkozat tartalmát mikor ismeri meg.

3/2016. számú Polgári Elvi Határozat

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

 

 

 

 

Munkaeszközök megfelelősége

work.gifHasználnak az Ön alkalmazottai munkaeszközt? A válasz nagy valószínűséggel igen. Vannak ezek között mozgó, teher emelésére használt esetleg magasban lévő munkahelyen ideiglenesen végzett munkánál használt munkaeszközök?

Ha igen, akkor az Ön számára különösen fontos információ lehet, hogy megjelent a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről, amely a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet helyébe lép. Az új rendelet 2016.05.06. napjától hatályos. Érdemes megkérdeznie a cége munkavédelmi ügyekért felelős munkavállalóját, vagy a külsős vállalkozót, hogy a cége munkavédelmi dokumentációjának szükséges naprakésszé tétele folyamatban van-e, az elkészül-e az új jogszabály hatályba lépéséig.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

 

 

 

 

Vasárnap vásárnap

drum.gifA benyújtást követő napon, tegnap az Országgyűlés elfogadta a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely kihirdetésre vár. Ha ez a héten megtörténik, akkor akár már vasárnap kinyithatnak  a kiskereskedelmi üzletek.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

 

Civilszervezetek nyilvántartása - felkérés szakmai egyeztetésre

Az a megtiszteltetés ért, hogy Dr. Réti László a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke felkért, hogy dr. Sallai Károly és dr. Tordai Csaba ügyvéd kollégákkal együtt vegyek részt a Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiuma Civil és Egyéb Cégnek Nem Minősülő Szervezetek Nyilvántartó Csoportja közötti szakmai munkakapcsolat kialakításában.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

todolist.jpg

A közpénzből létrejött alapítványok adatai közérdekű adatok

kez.gifA Kúria e héten hozott döntésével megerősítette a másodfokon jogerős ítéletet hozó bíróság döntését, amikor kimondta, hogy a közpénzből létrejött alapítványok közfeladatot látnak el, a közérdekű célokra juttatott vagyon közpénz, amely az alapítványhoz rendeléssel nem veszíti el közpénz jellegét.

Ezért a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles elszámolni a nyilvánosságnak a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.

A döntés értelmében a Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány köteles a jogszerű adatkéréseknek eleget tenni és valamennyi pályázatának adatait kiadni.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

 

 

 

süti beállítások módosítása