Paragrafo

2016.sze.28.
Írta: paragrafo Szólj hozzá!

A vezető tisztségviselő felelőssége

idegesszem.gifAmikor a vezető tisztségviselő, például egy kft ügyvezetőjének felelősségéről beszélünk, akkor két fajta felelősséget kell megkülönböztetnünk.

Egyrészt a vezető tisztségviselő felelős azzal a jogi személlyel (például az ügyvezető a kft-vel) szemben, amelynek vezetését ellátja. Ez esetben az okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel, azaz csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

Másrészt a vezető tisztségviselő a törvényben meghatározott feltételek fennállta esetén felelős lehet harmadik személlyel szemben is. E felelősségnél elsősorban azt kell kiemelni, hogy a Ptk. 2016.07.01-i módosítása újra deklarálta azt a - régi társasági törvény által alkalmazott - főszabályt, mely szerint a vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért elsősorban a jogi személy felel, továbbá ezt kiegészítette azzal, hogy az ilyen károkért a vezető tisztségviselő csak akkor felel a jogi személlyel egyetemlegesen, ha a kárt szándékosan okozta. (3:24. §)

Ez egyébként összhangban van a Ptk.-nak azzal a szabályával, mely szerint, ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával, illetve a jogi személy tagja a tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató, illetve a jogi személy a felelős, a fenti személyek egyetemleges felelőssége is csak szándékos károkozás esetén áll fenn. (6:540. §)

Érdemes még tisztában lenni azzal is, hogy a szerződésszegéssel, vagy azon kívül, de szándékosan okozott károkért való felelősséget szerződéssel sem korlátozni sem kizárni nem lehet, az ilyen megállapodás semmis.

Összefoglalva: a Ptk. pontosított szabályozása alapján még jobban behatárolt lett azon esetek köre, amikor a károsult harmadik személy együtt perelheti a jogi személyt a vezető tisztségviselővel. Ilyen perek indítására egyébként a korábbi, szigorúbb szabályozás alapján is alig került sor, ezért a vezető tisztségviselők ettől való félelme már akkor is némileg túlzottnak volt tekinthető.

 

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

 

 

 

Mentés

Mentés

Elromlott készülékek – két párhuzamos történet

cm.jpgEgyszer volt hol nem volt, történt egyszer, hogy a két ópesti illetőségű jóbarát Pruden Sebestyén és Hanya Gusztáv kávéfőzője közel egyszerre elromlott. Mindketten szervizbe vitték a meghibásodott készüléket és mivel a jótállási idő már letelt, 40.000.-Ft körüli összegű fizetős javításban állapodtak meg a javítószolgálattal.

Azonban Pruden Sebestyén miután körülnézett az interneten, egy megbízhatónak ítélt szervizt választott, Hanya Gusztáv ellenben a lakásához legközelebbi, egy kicsit sem bizalmat keltő intézményt bízott meg a javítással. A kávéfőzőt mindkét szerviz megjavította, de hogy hogy nem, néhány hónap elteltével a gépek újra meghibásodtak.

Mivel mindketten szerették a jó kávét, Pruden Sebestyén és Hanya Gusztáv is visszament a szervizbe reklamálni.

Pruden Sebestyén felmutatta a szerviztől kapott jótállási jegyet, melynek alapján a szerviz szó nélkül kijavította a hibát.

Ezzel szemben Hanya Gusztávot nem fogadták tárt karokkal, azt állították, hogy a hibának semmi köze a javításukhoz, és azzal is kecsegtették, hogy ha továbbra is erősködik, akkor még azt is le fogják tagadni, hogy a javítást ők végezték el. Ez könnyen megtehették, mivel a javításhoz sem jótállási jegyet, sem számlát nem adtak.

Hogy ne jussunk Hanya Gusztáv sorsára érdemes tudnunk, hogy ha fogyasztóként (azaz nem üzleti tevékenységünk keretében) javíttatunk egy olyan berendezést, amelynek javítására az alkalmazandó kormányrendelet hatálya kiterjed  és a javítás bruttó vállalkozási díja (anyaköltséggel együtt) a 20 000 Ft-ot meghaladja, akkor a szervizt 6 hónap jótállási kötelezettség terheli, a dolognak a fogyasztó részére való átadásától, vagy – ha az üzembe helyezést a vállalkozás végzi – az üzembe helyezés napjától.

Erről a kötelezettségről a szerviz jótállási jegyet köteles adni.

A jótállási jegyen fel kell tüntetni:

a) a vállalkozás nevét és címét;

b) az elvégzett szolgáltatás megnevezését, a felhasznált alkatrészeket, anyagokat;

c) a szolgáltatás díját;

d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének feltételeit és határidejét, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti; továbbá

e) a dolog fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, továbbá személygépkocsi és motorkerékpár esetében a kilométeróra állását.

A jótállási igények jótállási jeggyel, ennek hiányában a javítás díjának megfizetését igazoló számlával vagy nyugtával érvényesíthetők.

A jótállási jegyet közérthetően, egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni.

A szerviz a fogyasztó jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni. Ebben fel kell tüntetni:

a) a fogyasztó nevét, címét, nyilatkozatát, hogy hozzájárul a rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez,

b) a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,

c) az elvégzett szolgáltatás megnevezését, díját,

d) a dolog átadása vagy az üzembe helyezés időpontját,

e) a hiba bejelentésének időpontját,

f) a hiba leírását,

g) a jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasítása esetén annak indokát,

h) az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.

i) ha a jótállási igény rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását is.

Ha a szerviz a fogyasztó jótállási igényére annak bejelentésekor azonnal nem tud nyilatkozni, akkor azt legkésőbb öt munkanapon belül igazolható módon kell megtennie.

A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul át kell adni a fogyasztónak.

 A dolgot kijavításra elismervény ellenében kell átvenni.

 A jótállási kötelezettség alá eső javítási szolgáltatások:

  • Lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatások.
  • Háztartási gépek és készülékek javítása.
  • Barkács- és kerti szerszámok javítása.
  • Személygépkocsik, motorkerékpárok, karbantartása és javítása.
  • Audiovizuális, foto-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása.
  • Gyógyászati segédeszközök javítása.
  • Telefon- és telefax-berendezések javítása.
  • Hangszerek javítása.
  • Órák javítása.

 

249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról

 

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

 

 

Mentés

Mentés

Alapszámla

nonna.jpgA Kormány célja a készpénzkímélő fizetési megoldások elterjedésének gyorsítása. Ennek egyik eszközeként megalkotta a 262/2016. (VIII. 31.) Korm. rendeletet, annak érdekében, hogy olyanok is hozzáférjenek az alapszintű banki szolgáltatásokhoz, akiket eddig kizárólag a banki költségek tartottak vissza a számlanyitástól.

Alapszámlát az nyithat, aki Magyarországon más pénzforgalmi szolgáltatónál nem rendelkezik forintszámlával.

A rendelet alapján a bankok kötelesek a fogyasztók részére olyan forint alapú fizetési számlát nyitni és vezetni, amely legalább alapszintű szolgáltatásokat biztosítja (alapszámla)

Az alapszintű szolgáltatások:

(i) készpénz befizetése a számlára

(ii) készpénz kifizetése számláról (bankfiókban vagy ATM-nél)

(iii) átutalások teljesítése és fogadása (rendszeresek is)

(iv) beszedési megbízás teljesítése és

(v) bankkártyával történő fizetés.

Fedezet rendelkezésre állása esetén a fizetési műveletek száma nem korlátozható, kivéve a szokásosan alkalmazott napi korlátot.

Az alapszámla nyitását nem lehet más pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kötni, ahhoz nem kapcsolódhat hitelkeret és kizárólag egy számlatulajdonosa lehet.

A hozzá tartozó bankkártyán nem lehet olyan külsőleges megkülönböztetést alkalmazni, amelyből megállapítható, hogy az alapszámlához tartozik.

A fizetendő díjak és költségek havi összege legfeljebb a bruttó minimálbér 1,5%-a lehet, ha a számlatulajdonos számlahasználata nem haladja meg a rendelet szerinti mértéket.

Legfeljebb (i) havi kettő ATM készpénzfelvétel legfeljebb 150 000 Ft-ig (ii) egy készpénzfelvétel bankfiókban legfeljebb 50 000 Ft-ig és legfeljebb havi négy átutalási megbízás 100 000 Ft-ig.

Külön jogszabály rendelkezik azon érintett, rászoruló fogyasztók köréről, akik az alapszámlát ingyenesen vehetik majd igénybe.

Az alapszámla szerződést a bank csak a jogszabályban meghatározott esetekben mondhatja fel, például akkor ha az alapszámlán 24 egymást követő hónapban nem hajtottak végre fizetési műveletet, a számlatulajdonos más banknál nem alapszámlát nyitott.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

 

 

 

Mentés

Címkék: alapszámla

Kutyavilág Magyarországon

dog.jpgA földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki a magyar ebfajták körének megállapításáról és genetikai fenntartásuk rendjéről.

A rendelet célja a magyarnak minősített ebfajták genetikai állományának megőrzése.

Magyar ebfajták: a drótszőrű és a rövidszőrű magyar vizsla, az erdélyi kopó, a komondor, a kuvasz, a magyar agár, a mudi, a puli és a pumi.

A rendelet állami feladatként határozza meg a magyar ebfajták genetikai fenntartását, génmegőrző intézményként a Haszonállat-génmegőrzési Központot, tenyésztési hatóságként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt jelöli ki, meghatározza a genetikai állomány megőrzésének formáit ( in-situ, ex-situ, in-vitro, in-vivo) definiálja, hogy a magyar ebfajta mikor kerül kritikus, veszélyeztetett illetve megőrzendő helyzetbe (nőivarú egyedeinek száma 150 alatt, 151–1000 között, illetve  1001–3000 között van) Ilyen esetben a genetikai állomány megőrzését tenyésztési program kialakításával és végrehajtásával kell biztosítani.

A magyar ebfajták törzskönyvezendő egyedeinek származását 2017. július 1-jétől DNS alapú származásellenőrzéssel kell igazolni, amelynek elvégzését a fajta fenntartásáért felelős tenyésztő szervezet tenyésztési programjával összhangban koordinálja.

A rendelet a magyar ebfajták fennmaradását azzal is védi, hogy mostantól magyar ebfajta tenyészállatának behozatalához a tenyésztési hatóság engedélye szükséges, tenyészállat ( vagy szaporítóanyaga)  pedig csak a hatóság részére történő írásbeli bejelentését követően vihető ki az országból.

A 98/2013. (X. 24.) VM rendelet a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól rendelkezéseit 2016. szeptember 19-től csak a magyar ebfajták tenyészésére kell alkalmazni.

A magyar ebfajtákat fenntartó tenyésztőszervezetnek a rendelet szerint módosított tenyésztési programjuk benyújtásával 2016. december 31-ig kérelmezniük kell a tenyésztőszervezeti elismerésük módosítását.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

 

Mentés

Mentés

Mentés

Építőipari rezsióradíj

vvv.jpgMa lép hatályba a 27/2016. (IX. 14.) MvM rendelet a minimális építőipari rezsióradíj 2016. évi mértékéről

Az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építőipari rezsióradíj 2016. évre meghatározott, általános forgalmi adó nélküli legkisebb mértéke 2550 forint/óra.

A minimális építőipari rezsióradíj költségnemeit és értékeit a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

 

Mentés

Mentés

A tartási, öröklési, életjáradéki szerződések kockázatai

ace.gifAz örökhagyó leszármazóit ún. kötelesrész (a törvényes örökrészük fele) illeti meg akkor, ha az örökhagyó végrendelettel rendelkezik az örökség sorsáról. Gyakran előfordul, hogy ennek kijátszására az örökhagyó - akár az egyébként törvényes örökösének számító egyik leszármazójával kötött - tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződéssel elidegeníti a kötelesrész alapját képező vagyont, így az örökösök a kötelesrészükhöz sem jutnak hozzá.

Ilyen esetben, ha egy törvényes örökös lenne a tulajdonos, akkor ez a többi törvényes örökös (általában a testvérek) számára méltánytalan, különösen, ha a vagyonszerző csak minimális ideig nyújtja a szolgáltatását, vagy a felek színlelt szerződést kötöttek, azaz a valóságban nem történik tartás vagy járadékfizetés, a szerződés valódi célja a szülő által nem kedvelt gyermekek kizárása az örökségből. Ezt általában lehetetlen bizonyítani, főleg, ha a szerződő felek arra is gondolnak, hogy okirati bizonyítékot „készítsenek” (pl. átvételi elismervények).

Ha pedig a vagyon egy harmadik személy eltartóra kerül ilyen módon átruházásra, akkor az összes törvényes örököst éri méltánytalanság, különösen akkor, ha a tartásra viszonylag rövid ideig kerül sor. Magyarul a vagyonszerző lényegesen kevesebbet szolgáltat az örökhagyónak a szerződés alapján, mint amennyit a rá átruházott vagyon (jellemzően ingatlan) ér. Az ilyen típusú szerződések egyik fő jellemzője ugyanis az ún. szerencseelem, mivel a szerződés megkötésekor nem lehet tudni, hogy ki fog „jól járni”. Lehetséges, hogy az örökhagyó viszonylag rövid időn belül elhalálozik és így a tartásra kötelezettnek alig valamit kell szolgáltatnia, de ennek az ellenkezője is megtörténhet, vagyis az is lehet, hogy matuzsálemi kort ér meg, és a tartásra kötelezett szolgáltatása jelentősen meghaladja az átruházott vagyon értékét.

Az új Ptk. az előbbi eset anomáliájának kezelésére azt a szabályt vezette be, ha a szerződéskötéstől számított 2 éven belül az örökhagyó meghal és az általa a szerződés alapján nyújtott szolgáltatás nem fedezi a szerződéssel elidegenített vagyon értékét, akkor a nem fedezett részt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani. A tartásra kötelezetteknek tehát számolniuk kell azzal, hogy a kötelesrészre jogosultak velük szembeni igényérvényesítése csak akkor teljesen kizárt, ha a szerződés és vele együtt az örökhagyó megéri a 2 évet.

Végül azzal is érdemes számolni, hogy ha a szerződést a felek annak tudatában kötik, hogy az örökhagyó közeli halálára nagy bizonyossággal számítani lehet, magyarul az örökös/eltartó tud az örökös/eltartott olyan halálos betegségéről, amelybe nagy valószínűséggel rövid időn belül bele szoktak halni, és elenyésző tartás vagy egyéb szolgáltatás fejében jut hozzá a szerződésben kikötött, többnyire jelentős vagyoni értékhez, akkor az érdekelt törvényes örökösök nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközés okán semmisségre hivatkozással sikerrel támadhatják meg a szerződést a bíróság előtt.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

 

 

 

 

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerése

nos_rector.jpgEgy barátom még az elmúlt évezredben külföldön telepedett le és egyetemi tanulmányait már ott fejezte be. Sok év múltán felmerült benne, hogy esetleg hazatelepülne és természetesen szeretné gyakorolni a hivatását is.

Hogyan lehetséges ez?

Ha valaki valamely külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvánnyal vagy oklevéllel rendelkezik, akkor az illetékes hatóságtól kérheti annak a Magyarországon megszerezhető bizonyítvánnyal és oklevéllel egyenértékűként történő elismerését és honosítását. E mellett továbbtanulási céllal kérheti a résztanulmányok beszámítását is. (Fent említett barátom is így tett és az adott országban annak idején elismertette a magyar egyetemen abszolvált 4 szemesztert és már csak a további 8-at kellett abszolválnia a külföldi egyetemen.)

Ez magyarul azt jelenti, hogy pl. egy Hamburgban építőmérnöki diplomát szerző személy a fenti eljárásban az illetékes hatóságtól egy olyan igazolást kap, amely a magyar diplomával egyenértékű, tehát jogosulttá válik arra, hogy Magyarországon végezzen építőmérnöki végzettséghez kötött tevékenységet.

Eljáró hatóság főszabályként az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjának (MEIK) egyes speciális esetekben az oktatási intézmény, a felsőoktatási intézmény vagy a Magyar Tudományos Akadémia, de például orvosi képzettség esetén az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ illetékes.

A bizonyítvány és az oklevél elismerése nem mentesít a szakma gyakorlásához jogszabály által előírt további követelmények teljesítése alól.

Külön eljárás alapján történik az elismerés és a honosítás, ha a bizonyítványt vagy az oklevelet EU tagállamban bocsátották ki.

Kérelem benyújtására az jogosult, aki állampolgárságát, személyes adatait magyarországi lakóhelyét a jogszabályban előírt módon igazolja.

A kérelemhez mellékelni kell (i) az eredeti bizonyítvány vagy oklevél hiteles másolatát, (ii) a külföldi oktatási intézmény által kiállított olyan okirat hiteles másolatát amely igazolja a tanulmányok időtartamát, és az előírt tanulmányi követelmények (a hallgatott tárgyak, vizsgák, szakdolgozatok, államvizsgák stb.) sikeres teljesítését, valamint ezek magyar nyelvű hiteles fordítását, illetve, (iii)  ha az eljárásért díjat kell fizetni, annak igazolását, hogy a kérelmező a díjat megfizette. (általában 83.250.-Ft)

Az eljáró hatóság internetes honlapján közzéteszi azoknak a nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében nem hiteles fordítást is elfogad. (angol, cseh, francia, orosz, román, német és szlovák)

Felsőfokú végzettségi szint elismerése esetén a határozatban rendelkezni kell arról is, hogy a kérelmező milyen formában használhatja a külföldi felsőoktatási intézmény által adományozott címét. Ha a kérelmező címe összetéveszthető valamely hazai címmel, az eljáró hatóság előírja, hogy a külföldi cím csak az oklevelet kiállító intézmény vagy hatóság megnevezésével együtt használható.

Ha külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon folytat rendszeres képzést, oklevelét akkor lehet elismerni, ha hazai működését az oktatási hivatal engedélyezte, ha pedig a székhelyétől eltérő államban folytat, akkor csak abban az esetben, ha a képzést mindkét államban elismerik.

Az ördög mindig a részletekben van. A konkrét esetben az adott oklevélhez kapcsolódóan  mindig meg kell vizsgálni, hogy melyek az elismerés feltételei. Például orvosok esetén alaposan tanulmányozni kell az Európai Közösségi jog hatálya alá tartozó, feltétel nélkül elismerésre kerülő egyes egészségügyi oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok megnevezéséről és az ezen okiratok birtokosaival azonos jogállású személyek köréről szóló egészségügyi miniszteri rendeletet, mert abból derül ki, hogy pontosan milyen elnevezésű okiratokat fogad el a hatóság az elismerés alapjául, beleértve azt is, hogy a diploma megszerzésének időpontja sem mindegy, attól függően eltérő, adott esetben többlet dokumentumok szükségesek az elismeréshez.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

 

 

 

 

 

Mentés

Rosszhiszemű vevők fekete napja

wildmen.gifÖn olyan fogyasztó, aki nem tud beletörődni, hogy nincs igaza a kereskedővel szemben és újra meg újra panasszal bombázza az ügyfélszolgálatot, amely újra és újra kénytelen foglalkozni az Ön ügyével? Rossz hírem van az Ön számára.

Ön olyan kereskedő, aki a fent leírt fogyasztó miatt folyamatosan arra kényszerül, hogy a fogyasztó panaszaira válaszoljon? Jó hírem van az Ön számára.

Ma lép hatályba a 2016. évi XLII. törvény: A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról, amely lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy ugyanabban az ügyben tett ismételt panasz illetve anonim panaszos esetén ne vizsgálja ki a panaszt.

A pontos szöveg: „A korábbi, érdemben megválaszolt panasz tartalmával

  • azonos tartalmú,
  • ugyanazon fogyasztó által tett,
  • ismételt,
  • új információt nem tartalmazó panasz,

valamint

  • az azonosíthatatlan személy által tett

fogyasztói panasz kivizsgálását a vállalkozás mellőzheti.”

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Kedvező változás a cégeljárásban

tenismachine.gifA cégtörvény egy új 63. § (1a) bekezdéssel egészül ki 2016. július 1-től, mely szerint a cégbíróság a cég bejegyzett adatainak változásáról, a cég törléséről a céginformációs szolgálat útján, elektronikus úton értesíti azt a közhiteles nyilvántartást vezető szervet, amely a nyilvántartásában a cégre vonatkozóan cégjegyzékadatot is nyilvántart, feltéve, hogy a céginformációs szolgálat elektronikus értesítésének feltételei biztosítottak.

Magyarul a jogszabály megteremti annak a jogi lehetőségét, hogy a jövőben azokat az adatokat, amelyeket a cégbíróság nyilvántart, ne kelljen külön-külön minden nyilvántartásba bejelenteni, hanem ezt a hatóságok egymás között fogják átadni. Például ha egy cégnek változik a székhelye, akkor a cégbíróság fogja értesíteni az ingatlannyilvántartást vezető szervet, azt nem kell majd külön eljárásban bejelenteni a földhivatalnak.Természetesen ehhez még szükség lesz az adattovábbítást lehetővé tevő informatikai rendszerek kiépítésére és a speciális jogszabályok módosítására is.

Jelenleg a cégbíróságok illetve a gazdasági/ szakmai kamarák, az adóhatóság, a Központi Statisztikai Hivatal, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervek, a Magyar Nemzeti Bank, az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási szerv között létezik ilyen kapcsolat.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

 

 

Mentés

Mentés

Új törvény az igazságügyi szakértőkről

eyes_1.gifMa lép hatályba a 2016. évi XXIX. törvény Az igazságügyi szakértőkről

A törvény Második Része a Kamarára vonatkozó rész, a Harmadik Része a fegyelmi eljárás, Negyedik Része a törvényességi felügyelet szabályai 2016. szeptember 1-én, az elektronikus úton való kapcsolattartásra, valamint az igazságügyi szakértő munkájának értékelésére vonatkozó szabályok pedig 2017. január 1-én lépnek hatályba.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Mentés

Mentés

süti beállítások módosítása