Paragrafo

2021.dec.20.
Írta: paragrafo Szólj hozzá!

A Ptk. cégjogot érintő módosításai

2022.jpgHamarosan, 2022. január 1-én hatályba lépnek a Polgári Törvénykönyv módosított rendelkezései, melyek közül a cégjogot érintő legfontosabb változásokat az alábbiakban foglalom össze:

A 3:1. § (4) bekezdése szerint a jogi személy törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető. E bekezdés a jövőben már nem tartalmazza, hogy „az e rendelkezésbe ütköző létesítő okirat semmis” mivel az indokolás szerint ez olyan, téves értelmezésre adna lehetőséget, mintha a § többi rendelkezése diszpozitív lenne, holott az indokolás szerint a gazdasági társasági formák fogalmát meghatározó rendelkezések esetében a szerződéses szabadság kérdése fel sem merülhet, mivel ezek feltétlen érvényesülést kívánó normák.

A 3:25. § (1) bekezdésének új g) pontja szerint a vezető tisztségviselői megbízatás a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró ok bekövetkeztével szűnik meg.  Az összeférhetetlenségi ok bekövetkeztét a jogalkotó már nem tekinti a megbízatás megszűnési okának, azért is mivel a jogi személy tagjai a létesítő okiratukban eltérhetnek a Ptk.-ban szabályozott összeférhetetlenségi okoktól.

A 3:26. § (2) pontosítja, hogy felügyelőbizottsági tag jogi személy is lehet, amely köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a felügyelőbizottsági tagi feladatokat a nevében ellátja, továbbá felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A 3:26. § (3) bekezdése szerint a felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A jövőben nem érvényesül az a szabály, mely szerint „a létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.” A jogalkotó a rugalmasabb gyakorlat fenntarthatósága érdekében szünteti meg ezt a korlátozást, amely azt a célt szolgálja, hogy a jogi személy az egyes szerveinek működését szabadon határozhassa meg, így e testület esetén jogszerűvé válik az ún. súlyozott szavazás. (pl. szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt, vagy egyes testületi tagok többes szavazati joggal rendelkeznek.)

3:43. § (2) bekezdése csak pontosítás, amely egyértelművé teszi így, hogy nem az átalakulási tervet, hanem az arról szóló közleményt kell közzétenni, és rögzíti azt is, hogy a közzétételre két alkalommal kerül sor, továbbá ennek megfelelően a hitelezőket megillető biztosítékkövetelési jog a második közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül gyakorolható.

A 3:48. § § (1) bekezdésének c) pontja egyértelművé teszi, hogy a tagok a jogi személy jogutód nélkül megszűnéséről legalább háromnegyedes szótöbbséggel határozhatnak.

3:99/A. § A pótbefizetésre vonatkozó szabályozást a jogalkotó a korlátolt felelősségű társaságot szabályozó XIII. Címből áthelyezte a gazdasági társaságok közös szabályairól rendelkező X. Cím alá, ezzel lehetővé téve, hogy pótbefizetésre ne kizárólag a korlátolt felelősségű társaság és szövetkezet esetén legyen lehetőség. Egy régi anomáliát megszüntető új szabály, hogy az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság és egyszemélyes részvénytársaság esetén a pótbefizetés előírásához létesítő okiratba foglalt rendelkezésre nincs szükség, azonban a nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya pótbefizetésről nem rendelkezhet.

A 3:102. § (3) bekezdése szerint valamennyi tag egyhangú határozata helyett már elegendő lesz a legfőbb szerv egyhangú határozata, ha a módosítás egyes tagok jogait hátrányosan érintené, vagy helyzetét terhesebbé tenné.

A 3:102. § (4) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a létesítő okirat módosítást tartalmazó okiratot a tagoknak csak akkor nem kell aláírniuk, ha arról a társaság legfőbb szerve döntött, azaz a szerződéssel történő módosítás esetén a módosítást tartalmazó okiratot minden tagnak alá kell írnia.

3:104. § (4) bekezdésének új szabálya szerint megfordult a sorrend: egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése esetén a vizsgálat költségeit az indítványozók és nem a társaság köteles előlegezni. Ennek indoka az, hogy a kisebbségi jog érvényesítését megakadályozhatja, ha a társaság a költség előlegezéséről nem gondoskodik.

3:133. § (2) bekezdésében a „Ha egymást követő két teljes – tizenkét hónapot magában foglaló – üzleti évben” szövegpontosító jellegű módosítás. Mivel a társaságok első üzleti éve nem teljes naptári év, az év végén alapított cégek esetén esetleg csak pár napot jelent, ezért különösen ez utóbbi cégek esetén indokolatlanul szigorú lenne ez a szabály, így indokolt, hogy két teljes, kétszer tizenkét hónapos üzleti évnek kelljen eltelnie ahhoz, hogy a szabály alkalmazandó legyen.

3:146. §  e) pontjában az összeférhetetlenségi ok bekövetkeztét, mint a közkereseti társaság tagsági jogviszonyt megszüntető okot a jogalkotó hatályon kívül helyzete, mivel a Ptk. nem rendelkezik ehhez kapcsolódó összeférhetetlenségi szabályról. 

3:150. § A tagsági jogviszony megszűnése esetére alkalmazandó elszámolási szabályok indokolatlanul szigorúak voltak. Mivel az elszámolás tekintetében garanciális jellege az elszámolás megtörténtének van, elegendő, ha ezt biztosítja a szabályozás. Az elszámolás módja, ideje, a kiadandó vagyon mértékének meghatározása körében a tagok megállapodásának lehetőségét biztosítani kell. A jogalkotó az elszámolás megtörténtére is három hónapos határidőt ír elő, azonban az „eltérő megállapodás hiányában” szöveg beiktatásával erre is és a (2) bekezdésben foglalt esetre is lehetővé teszi, hogy a felek megállapodással eltérjenek az elszámolás jogszabályban előírt módjától. Ebből következik, hogy a jövőben a társasági szerződésnek csak az olyan rendelkezése lesz semmis, amely az elszámolási kötelezettséget kizárja, az azt korlátozó vagy annak szabályait a tagra nézve a törvényben meghatározottaknál kedvezőtlenebbül megállapító már nem.

A 3:156. §-ában a „kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője” szabály helyébe a „kültag kijelöléssel vagy választással válik a társaság vezető tisztségviselőjévé” szabály lép, amely legalizálja a jelenlegi tényleges gyakorlatot, és egyértelművé teszi, hogy a kültag csak kijelölés, választás révén válhat ügyvezetővé, automatikusan nem.

3:161. § (2) bekezdése. A bírósági gyakorlat – a Ptk. 3:4. § (1)-(3) bekezdéseinek értelmezése alapján - azt az álláspontot fogadta el, hogy a Ptk. szabályozása szerint nem kizárt, hogy egy kft.-ben ugyanaz a tag a több üzletrész tulajdonosa legyen. A jogalkotó ezt a jogértelmezést elfogadva kimondta, hogy a tagnak több törzsbetéte is lehet, így az új szabályozás értelmében már nem lesz kötelező, hogy az egy személy tulajdonába kerülő üzletrészek egy üzletrésszé olvadjanak össze.

A 3:162. §-a pontosítja és szigorítja a pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására vonatkozó szabályokat. A módosított szabály pontosítja az eredeti jogalkotói szándékot, vagyis azt, hogy a tagok határozhassanak úgy is, hogy egészben vagy részben az osztalék terhére vállalják a pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatását. A társaság határozhat az osztalékról, azonban annak, aki még nem teljesítette pénzbeli vagyon hozzájárulását osztalék nem fizethető, hanem azt a még nem teljesített pénzbeli betétjére kell elszámolni. Az új szabály a feltöltésre véghatáridőt is tartalmaz: az apport tárgyának rendelkezésre bocsátására vonatkozó határidőhöz igazítja a pénzbeli vagyoni hozzájárulás feltöltéses megoldással történő biztosításának határidejét. Ha a társaság profitja és esetlegesen a tag egyidejű befizetése mellett sem kerül a törzstőke két teljes - tizenkét hónapot felölelő - üzleti év alatt rendelkezésre bocsátásra, a tag köteles a még be nem fizetett pénzbeli hozzájárulását a második teljes üzleti évről készített számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásától számított három hónapon belül rendelkezésre bocsátani.

3:164. § A kógens szabályok a § (1) bekezdésébe kerülnek, a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés továbbra is diszpozitív marad. A § - figyelemmel a 3:161. § (2) bekezdésének módosítására - új bekezdéssel egészül ki, mely eltérést nem engedően írja elő, hogy ha a tagnak több üzletrésze van, a társasággal szemben akkor is egy tagnak számít.

3:167. § (8) bekezdése pontosítja, hogy mivel abban az esetben, ha törvény a dologra nézve elővásárlási jogot enged annak kényszerértékesítésére, azt a Vht. alkalmazásában előárverezési jognak kell tekinteni, az üzletrész végrehajtási eljárás keretében történő értékesítése során az arra jogosultat előárverezési jog illeti meg.

3:173. § A Ptk. 3:161. § (2) bekezdésének módosításával, mely szerint egy tagnak több üzletrésze is lehet, feleslegessé vált a törvényi taxatív felsorolása arról, hogy az üzletrész mely esetekben osztható fel, ezért a felsorolást a jogalkotó hatályon kívül helyezte. Hatályban marad ugyan a (2) bekezdés szabálya mely szerint az üzletrész felosztásához a taggyűlés hozzájárulása szükséges, azonban ez már nem marad kógens rendelkezés, attól a tagok eltérhetnek.

3:174. § (2) és (5) bekezdés és 3:175. § (4) bekezdés. A saját üzletrész megszerzésének feltételei és a saját üzletrész alapján gyakorolható jogok tekintetében az új szabályozás a joggyakorlathoz igazodva megszünteti a saját üzletrész és a saját részvény szabályozása közötti normatív szintű eltérést.

3:184. § A Ptk. kft. esetében is bevezeti a részvénytársaságokra már eddig is alkalmazott szabályt, és a tag javára nem tagsági viszonyon alapuló kifizetéseket a törvényi előírások betartásán túl is csak akkor teszi lehetővé, ha azok összeegyeztethetők a felelős társasági gazdálkodás követelményeivel.

3:189. § (3) bekezdése pontosítja, hogy mi a teendő akkor, ha a társaság a bekezdés első mondatában foglalt tőkeleszállítási kötelezettségnek nem tud eleget tenni. „Ha a törzstőke leszállítására nincs mód, a társaságnak a törzstőke leszállításának meghiúsulására előírt rendelkezéseket kell alkalmaznia.”Az új (4) bekezdés pedig rögzíti, hogy semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely a taggyűlés kötelező összehívására előírt szabályoknál a társaságra nézve enyhébb követelményeket ír elő.

3:191. § Az új szabály megtartja a megismételt taggyűlésre előírt határidőket, azonban a létesítő okirat eltérő rendelkezéséhez már nem fűz semmisséget, azaz a társasági szerződés három napnál rövidebb összehívási határidőt is előírhat.

3:201. § (1) bekezdésében a törzstőke törzstőkén felüli vagyonából való felemelésének egyik feltétele: „ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság – lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett – saját tőkéjét” valamint hatályon kívül kerül „A törzstőke felemelésének fedezetét a társaság hat hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni.” szövegrész, mivel ezeket a szabályokat a számviteli törvény tartalmazza.

3:202. § (5) bekezdése. A hatályos Ptk. a kft. esetében nem tartalmaztak előírást arra, hogy tőkeleszállítással történő tőkekivonás esetén hogyan kell a tagnak járó vagyoni hányadot megállapítani, ezt a hiányt pótolja a módosítás.

http://drszucsgaborugyved.hu/

Foto: Tumisu

 

Rugalmasabb lesz a csődeljárás

bankrup_simon_hill.jpgMár csak parlamenti zárószavazásra vár az a törvényjavaslat, amely az ún. szerkezetátalakítási irányelvet (EU 2019/1023 számú irányelv) fogja átültetni a magyar jogba, várhatóan 2021. július 17-ig.

A jelenleg hatályos jogban a csődeljárás az egyetlen olyan eljárás, amely lehetőséget ad a fizetésképtelenné vált cégeknek arra, hogy szabályozott keretek között átütemezzék a tartozásaik rendezését és ezzel elkerüljék a felszámolást. A szabályok azonban túl merevek ahhoz, hogy minden olyan esetben megmenthetők legyenek a cégek, amikor ez közgazdaságilag indokolt.

A törvényjavaslat az irányelv alapján egy olyan megoldást preferál, amelyben az adós dönti el, hogy egy kötetlenebb, vagy egy kötöttebb eljárást választ.

A kötetlenebb jellegű eljárás nem nyilvános. Az adós döntheti el, hogy mely hitelezőit vonja be az eljárásba, csak a bevont hitelezőkkel köteles a szerkezetátalakítási tervről megállapodni és a fizetési haladék is csak rájuk vonatkozik. Ha az adós általános - valamennyi hitelezőre kiterjedő - fizetési haladék elrendelését kéri, akkor nyilvánossá válik és a bíróság szerepe is bővül. Az adós a követelések végrehajtására moratóriumot kérhet a bíróságtól.A törvényjavaslat lehetővé kívánja tenni szerkezetátalakítási szakértők bevonását is az eljárásba, akik többek között részt vesznek a szerkezetátalakítási terv elkészítésében, egyeztetnek a hitelezőkkel, vezetik a velük folytatott tárgyalásokat és felelnek a szerkezetátalakítási terv megvalósításáért, de felügyelhetik az adós napi szintű működését is.

Foto: Simon Hill

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

office@drszucsgaborugyved.hu

(+36) 209569313

www.drszucsgaborugyved.hu

Elektronikus okirat létrehozása

laptop_1.jpgSzerződést szeretne kötni, de nem tud, vagy nem szeretne találkozni a másik féllel? Szeretné, ha a szerződése teljes bizonyító erejű lenne? Van megoldás.

Ehhez csak egy olyan szövegszerkesztővel kell rendelkeznie, amely alkalmas pdf formátumú dokumentum létrehozására, valamint egy ügyfélkapu hozzáférésre, és máris lehetséges az Ön számára ilyen okirat létrehozása.

Ha érdekli Önt ez a lehetőség, akkor irodánk rendelkezésre áll és tanácsot ad többek között arról, hogy mely esetekben nem lehetséges ilyen okirat létrehozása, az okirat eredeti tartalmán felül milyen további szövegeket érdemes tartalmazzon egy ilyen okirat, továbbá, hogy melyek az elektronikus okirat létrehozásának technikai lépései.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

office@drszucsgaborugyved.hu

(+36) 209569313

www.drszucsgaborugyved.hu

Megismerheti-e a munkáltató munkavállaló koronavírus elleni védettségének tényét?

123.gifA NAIH új állásfoglalása alapján munkajogi, munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi, valamint munkaszervezési céllal, megfelelő kockázatelemzés alapján szükséges és arányos intézkedésnek minősülhet a munkavállaló koronavírus elleni védettsége tényének munkáltató általi megismerése.

A Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a munkáltatónak a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi biológiai expozíciókra vonatkozó felmérést munkakörönként vagy foglalkoztatotti személyi körönként kell elvégeznie és ennek alapján határozhatja meg, hogy mely munkavállalók esetén szükséges ennek a személyes adatnak a megismerése.

A munkáltatónak meg kell határoznia az adatok kezelésének pontos célját és az adatkezelés jogszerűségét alátámasztó jogalapot, különösen azért, mert a védettség ténye, (vagy ennek hiánya) GDPR 4. cikkének 15. pontja szerint a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó egészségügyi adatnak minősül, és köteles adatkezelési tájékoztatót is készíteni.

Az adatkezelés célja kizárólag az lehet, hogy a munkáltató megtehesse és meg is tegye a szükséges intézkedéseket a munkajogi, munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi, valamint munkaszervezési szabályoknak történő megfelelés miatt, és e cél elérése érdekében jogosult legyen megismerni a munkavállalók koronavírus elleni védettsége tényét.

A célnak valósnak kell lennie, azaz ha a munkáltató úgy dönt, hogy bekéri ezen adatokat, akkor azok birtokában és azok alapján köteles intézkedéseket tenni és azokat dokumentálni.

Az adattakarékosság elve alapján a munkáltató kizárólag az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működtetője által biztosított applikáció, valamint a védettségi igazolványnak a kormányrendeletben meghatározott adatait kezelheti, a munkáltató kizárólag az applikáció megjelenítését, illetve a védettségi igazolvány bemutatását kérheti a munkavállalóktól, azokról másolatot nem készíthet, azokat semmilyen formában és módon nem tárolhatja. Kizárólag azt jogosult rögzíteni, hogy az érintett munkavállaló igazolta a koronavírus elleni védettségének a tényét, valamint – ha az az igazolás bemutatása során megállapítható – azt, hogy ezen védettség időtartama mely időpontig áll fenn.

A NAIH állásfoglalásának teljes szövege a Hatóság honlapján (www.naih.hu) érhető el.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

office@drszucsgaborugyved.hu

(+36) 209569313

Haladék a civilszervezeteknek

cethal.gifA Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvény alapján az egyesületeknek és az alapítványoknak 2017. március 15-ig kellett volna felülvizsgálni és szükség esetén módosítani a létesítő okiratukat annak érdekében, hogy megfeleljenek a Ptk. rendelkezéseinek.

Az országgyűlés azonban módosította a törvényt és eltörölte a március 15-i határidőt. A fenti szervezetek csak a 2017. január 1-jét követő első létesítő okirat módosításukkal együtt kötelesek ezen kötelezettségüknek eleget tenni.

2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Mentés

Mentés

Olcsóbb lesz a cégalapítás

osrobbanas.gif2017. március 16-tól korlátolt felelősségű társaság, egyéni cég, közkereseti társaság és betéti társaság bejegyzése esetén sem illetéket sem közzétételi költségtérítést nem kell már fizetni.

Ezen kívül több eljárás illetékmentessé válik, például az anyakönyvi kivonat kiállítása, természetes személy számára évente két alkalommal díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése.

2017. évi II. törvény A közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Mentés

Mentés

webáruházakra vonatkozó adatvédelmi követelmények

tuzijatek.gifA Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság új tájékoztatót tett közzé a webáruházakra vonatkozó adatvédelmi követelményekről.

A tájékoztató részletesen kifejti az adatkezelés jogalapjait, az érintett jogait, valamint a tájékoztatási kötelezettség, az adatvédelmi nyilvántartás, a sütik alkalmazásának és a hírlevél küldésének szabályait.

A tájékoztató ismerete, amely itt érhető el, elengedhetetlen a webáruházat üzemeltető vállalkozások számára.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Mentés

Mentés

Mentés

Kedvező változás a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőknek

aw4w4.jpgA bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény szerint – eltérő szabály hiányában - a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőkre is alkalmazni kell házastársakra vonatkozó jogszabályi előírásokat.

 

Ennek ellenére a NAV eddigi gyakorlata szerint a bejegyzett élettársak nem vehették igénybe a házastársakra vonatkozó adó- és illetékkedvezményeket.

 

Az alapvető jogok biztosa megkeresésére a NAV elnöke felülvizsgálta az adóhatóság eddigi gyakorlatát, és az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében utasította az ügyintézőket arra, hogy ha a jogszabályok a házastársakra kötelezettséget vagy jogot állapítanak meg, a rendelkezést a bejegyzett élettársakra is tekintsék alkalmazandónak.

 

Ez azt jelenti, hogy a bejegyzett élettársak most már érvényesíteni tudják a házastársakéval azonos adó- és illetékkedvezményre való jogosultságaikat.

 

A rendelkezés visszamenőleges hatállyal érvényes, ezért a tévesen kivetett illetéket a NAV kérelemre visszatéríti.

 

Ha van olyan bejegyzett élettárs ismerőse, aki a közelmúltban ajándékozott bejegyzett élettársának, vagy utána ingatlant örökölt, és ezekre tekintettel illetéket fizetett, hívja fel a figyelmét az illeték visszatérítésének lehetőségére.

 

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Végrendeleti tanú olvashatatlan aláírása

pen.jpgÉrvényes-e a végrendelet, ha a tanú aláírása nem olvasható?

A 3/2012. Polgári jogegységi határozat szerint „a tanú személyének magából az okiratból megállapíthatónak kell lennie. A végrendelet tanújának az okiratot a rá jellemző szokásos módon kell aláírnia. A tanú aláírását sem neve kezdőbetűjének feltüntetése, sem olvashatatlan írásjel vagy a tanú ügyvédi bélyegzőjének használata nem pótolja.”

A Kúria Polgári Kollégiuma 2/2016. számú PJE határozata észlelve, hogy a 3/2012. Polgári jogegységi határozat - mivel szövegezése eltérő értelmezésre adott lehetőséget - nem szolgálta a jogegység kialakítását, hatályon kívül helyezte azt és kimondta, hogy „a végrendeleti tanú aláírása megfelel az aláírással szemben támasztott követelményeknek, ha a tanú a rá jellemző, általa kialakított egyedi írásformát és írásképet tükröző módon írja alá az okiratot, valamint ha a tanú személye az okiratból nem állapítható meg, a bíróság erre vonatkozóan bizonyítást folytathat le.

A határozat indokolása rámutatott arra, hogy a tanú személyével kapcsolatos bizonyítási eljárás kizárása miatt sok esetben érvénytelennek minősülne az olyan írásbeli végrendelet, amely egyébként mindenben megfelel a végrendelkező akaratának, amely ennélfogva formai okból nem érvényesülhetne. Ez különösen akkor aggályos, ha a tanú személye az okiratban foglalt egyéb adatokból megismerhető lenne.

A bírói testület utalt arra is, hogy modern társadalomban a polgárok nagy számban írnak alá különböző okiratokat, ahhoz általában nem fűződik külön elvárás, annak elfogadott módjára nincs általános szabály, ezért aláírásként a legkülönbözőbb írásképek kerülnek alkalmazásra.

Az aláírás rendszeres és viszonylag nagy számú alkalmazása során mind a formai, mind a képi megjelenését illetően kialakulnak bizonyos, az egyénre jellemző, egyedi sajátosságok. Ennek eredményeként mindenki rendelkezik valamilyen rá jellemző szokásos aláírással, amely az általa kialakított egyedi írásformát és írásképet jelenti. A végrendeleti tanú aláírásával szemben tehát nem az a követelmény, hogy az megfeleljen az aláírás – általában – szokásos módjának, hanem az: a tanú olvashatóan vagy a rá jellemző, általa kialakított egyedi írásformát és írásképet tükröző módon írja alá az okiratot.”

Ha a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy egy meghatározott jogviszonyban vagy eljárásban az aláírással szemben fokozottabb alaki követelmények megkövetelése indokolt, pl. csak olvasható aláírás fogadható el vagy az aláírás módjának valamilyen további követelménynek kell megfelelnie, akkor ezeket jogszabályban írhatja elő.

Az új jogegységi határozat iránymutatásai irányadók az 1959. évi Ptk. hatálya alatt készített végrendeletekre és öröklési szerződésekre is.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Mentés

Fizetési számla váltás

men.jpgHolnap lép hatályba a 263/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fizetési számla váltásáról

Mi ennek a lényege?

A fogyasztóknak (a nem gazdasági tevékenységgel összefüggésben eljáró személyek) mostantól a fizetési számla váltást az új szolgáltatónál számlaváltási meghatalmazással kell kezdeményeznie.

A számlaváltási meghatalmazásban a fogyasztó külön-külön hozzájárulások adásával rendelkezhet, hogy a korábbi és az új szolgáltató mely feladatokat végezhet el, meghatározhatja a számlaváltással érintett beérkező ismétlődő átutalásokat, rendszeres átutalási megbízásokat és  beszedési megbízásokat, nyilatkozhat arról, hogy az új számlavezető pénzforgalmi szolgáltató helyett inkább maga végzi a beérkező ismétlődő átutalások fizető feleinek, illetve a beszedések kedvezményezettjeinek értesítésével összefüggő feladatokat, meghatározhatja azt a munkanapot, amelytől kezdődően a rendszeres átutalási megbízásokat és a beszedési megbízásokat az új számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott vagy vezetett fizetési számláról kell teljesíteni, végül felhatalmazza az új szolgáltatót a korábbi szolgáltatóval kötött szerződés felmondására.

A számlaváltási meghatalmazás átvételét követő két munkanapon belül az új pénzforgalmi szolgáltató felkéri a korábbi számlavezető pénzforgalmi szolgáltatót számlaváltási meghatalmazásban nevesített műveletek elvégzésére.

A fogyasztónak elegendő egyszer elmennie a bankba, az új bank elintézi helyette a korábbi szerződésének megszüntetésével kapcsolatos teendőket.

A rendelet által előírt adatcserét a korábbi és az új pénzforgalmi szolgáltatók között elektronikus üzenetváltással védett, zárt hálózaton vagy nyílt hálózaton, titkosítással, fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy elektronikus bélyegző használatával kell lebonyolítani

Másik EGT-államban működő pénzforgalmi szolgáltatónál történő fizetési számla megnyitásának megkönnyítése érdekében a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató magyar nyelven vagy a fogyasztóval kötött megállapodás alapján kikötött más nyelven a fogyasztó kérésére díj- és költségmentesen kimutatást ad a fogyasztó részére az érvényes rendszeres átutalási megbízásokról, az érvényes beszedési felhatalmazásokról és a megelőző 13 hónapban a fogyasztó fizetési számláján jóváírt ismétlődő beérkező átutalásokról, valamint a fogyasztó számlájának terhére teljesített beszedési megbízásokról.

A számlaváltással összefüggésben a korábbi és az  új szolgáltató kizárólag tényleges ráfordításaival arányos, ésszerű díjat állapíthat meg.

A pénzforgalmi szolgáltató a számlaváltási szolgáltatásra vonatkozóan a fogyasztók részére köteles részletes  rendelet szerinti tartalmú tájékoztatást nyújtani.

A korábbi számlavezető pénzforgalmi szolgáltató nem utasíthatja vissza a fogyasztó számlaváltási meghatalmazását.

 

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

 

 

Mentés

Mentés

Mentés

süti beállítások módosítása