Mi a kezesség?

Kezességi szerződéssel a kezes írásba foglalva arra vállal kötelezettséget, hogy ha az, akiért kezességet vállal (a kötelezett) nem teljesít, akkor ő fog helyette teljesíteni.

A kezes kötelezettsége az elvállalásakorihoz képest nem válhat terhesebbé, kiterjed azonban a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is. Ez azt jelenti, hogy például a tőkekövetelés kamatai, vagy a szerződésszegéssel okozott kár is követelhető a kezestől.

„A kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit, és érvényesítheti mind a kötelezett mind a saját kifogásait a jogosulttal szemben.”

Ha például a jogosult tartozik a kezesnek, akkor a kezes ezt az összeget levonhatja a jogosultnak a kezesség alapján fizetendő összegből.

Speciális szabályok érvényesülnek, ha a kötelezett ellen felszámolási vagy csődeljárás indul.

A csődeljárásban a kötelezett részére biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti.

A felszámolási vagy csődeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelőzően annak feltételeiről tájékoztatta. A tájékoztatást követően a kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére; teljesítés esetén a kezes a felszámolási vagy a csődeljárásban a jogosult helyébe lép. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes kötelezettsége lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre.

A kezesség jogosultja köteles tájékoztatni a kezest, ha:

- a kötelezett esedékességkor nem teljesített (fizetett) vagy

- a kötelezettség teljesítési határideje változott vagy

- a kötelezett helyzetében olyan változás következett be, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja és

- egyidejűleg tájékoztatni kell a tartozás aktuális mértékéről is.

A jogosultnak – ha az eredeti kötelezett nem fizet - érdemes a kezest írásban felszólítania a teljesítésre, mert a kezes az eredeti kötelezett ellen folytatott per és végrehajtás költségeiért csak akkor felel, ha a keresetindítás előtt a jogosult eredménytelenül szólította fel a teljesítésre.

Alapesetben először az eredeti kötelezettől kell megkísérelni a követelés behajtását, azaz

a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Ez a sortartás kifogása.

A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, magyarul a teljesítés közvetlenül követelhető a kezestől (ezt hívjuk készfizető kezességnek), ha

a) a követelés kötelezettől való behajtása annak elköltözése (pl. a kötelezett székhelyének megváltozása) miatt lényegesen megnehezült;

b) a jogosultnak a kötelezettel szembeni más tartozás miatti végrehajtása eredménytelen lett

c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

+36 20 9569 313