A vezető tisztségviselő felelőssége
Amikor a vezető tisztségviselő, például egy kft ügyvezetőjének felelősségéről beszélünk, akkor két fajta felelősséget kell megkülönböztetnünk.
Egyrészt a vezető tisztségviselő felelős azzal a jogi személlyel (például az ügyvezető a kft-vel) szemben, amelynek vezetését ellátja. Ez esetben az okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel, azaz csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
Másrészt a vezető tisztségviselő a törvényben meghatározott feltételek fennállta esetén felelős lehet harmadik személlyel szemben is. E felelősségnél elsősorban azt kell kiemelni, hogy a Ptk. 2016.07.01-i módosítása újra deklarálta azt a - régi társasági törvény által alkalmazott - főszabályt, mely szerint a vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért elsősorban a jogi személy felel, továbbá ezt kiegészítette azzal, hogy az ilyen károkért a vezető tisztségviselő csak akkor felel a jogi személlyel egyetemlegesen, ha a kárt szándékosan okozta. (3:24. §)
Ez egyébként összhangban van a Ptk.-nak azzal a szabályával, mely szerint, ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával, illetve a jogi személy tagja a tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató, illetve a jogi személy a felelős, a fenti személyek egyetemleges felelőssége is csak szándékos károkozás esetén áll fenn. (6:540. §)
Érdemes még tisztában lenni azzal is, hogy a szerződésszegéssel, vagy azon kívül, de szándékosan okozott károkért való felelősséget szerződéssel sem korlátozni sem kizárni nem lehet, az ilyen megállapodás semmis.
Összefoglalva: a Ptk. pontosított szabályozása alapján még jobban behatárolt lett azon esetek köre, amikor a károsult harmadik személy együtt perelheti a jogi személyt a vezető tisztségviselővel. Ilyen perek indítására egyébként a korábbi, szigorúbb szabályozás alapján is alig került sor, ezért a vezető tisztségviselők ettől való félelme már akkor is némileg túlzottnak volt tekinthető.
Dr. Szűcs Gábor ügyvéd
dr.szucs.gabor@upcmail.hu
20 9569313
