Az elévülés

A szerződéses kapcsolatokban az idő múlásának jogi következményei vannak.

Jogszabály előírhatja, hogy egy pontosan, naptári nap szerint megállapítható határidő eltelte után valamely jogosultságot már nem lehet gyakorolni, követelést nem lehet érvényesíteni, azaz az ilyen határidő eltelte jogvesztéssel jár.

Ha a határidő nem jogvesztő, akkor az elévülés szabályait kell alkalmazni.

A követelések általában a követelés esedékessé válásától számított 5 év alatt évülnek el.

Kivételek például:

- kellékszavatossági igény: 1 év, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén: 2 év, utóbbi esetben, ha a szerződés tárgya használt dolog akkor a felek ennél rövidebb, de legalább 1 éves elévülési időben is megállapodhatnak,

- szállítmányozási szerződésből fakadó igények: 1 év (kivéve a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károk),

- veszélyes üzemi felelősségből eredő kártérítési követelés: 3 év,

- bűncselekménnyel okozott kár: mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

Megállapodással el lehet térni elévülési idő mértékétől, lefelé és felfelé is, azt kizárni azonban nem lehetséges.

Gazdálkodó szervezetek egymás közötti pereiben korábban 1 éves elévülési időt írt elő a jogszabály. Ilyen felek között érdemes megfontolni 5 évnél rövidebb, akár 1 éves elévülési idő alkalmazását. A felek közös érdeke, hogy ne legyenek közöttük rendezetlen elszámolások, melyek torzíthatják a mérlegeiket, a rövidebb elévülési idő arra ösztönzi a jogosultat, hogy követeléseit minél előbb érvényesítse.

Mi a következménye annak, ha a követelés elévült?

Az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni.

Az elévülést azonban a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni, azaz, ha az alperes nem hivatkozik az elévülési kifogásra, akkor a bíróság a kereseti kérelemnek megfelelően hoz ítéletet.

Az elévülés azonban a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti, ennek következtében az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet. Vagyis, ha például egy kölcsönvevő az elévülési időn túl visszafizeti a kölcsönt, akkor azt utóbb már nem kérheti vissza a kölcsönadótól az elévülésre hivatkozással.

A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek, míg a mellékkövetelések elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti.

Amikor nem telik az elévülési idő

Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik, azaz félbeszakad az elévülés folyamata. Ebben is különbözik az elévülés a jogvesztő határidőtől, amely ilyet nem ismer.

A menthető ok lehet jogi vagy tényleges akadály, de csak kivételesen, rendkívüli okok alapján van erre lehetőség. Például addig nyugszik az elévülés, amíg a jogosult a kár összegéről nem szerez tudomást, vagy ameddig nem jutott teljes körűen az igényérvényesítéshez szükséges információk birtokába.

Ilyen esetben az akadály megszűnésétől számított 1 éven, illetve (1 éves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén) 3 hónapon belül még érvényesíthető a követelés.

Az akadály megszűnése után:

- az elévülés nyugvásának már nincs helye

- ha az elévülés megszakad, akkor már csak az 1 éves, illetve 3 hónapos határidő kezdődik újból.

Amikor megszakad az elévülési idő

Bizonyos események megszakítják az elévülést.

Az elévülés megszakításától, az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik.

Megszakítja az elévülést, ha

- a tartozást a kötelezett elismeri,

- a felek a közöttük fennálló szerződés kötelezettségeit megegyezéssel módosítják vagy arról egyezséget kötnek,

- a követelést bírósági eljárásban érvényesítik, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott,

- a követelést csődeljárásban bejelentik.

Fontos szabály, hogy az új Ptk. szerint az írásbeli felszólítás már nem szakítja meg az elévülést. A jogosulti pozícióban lévő szerződő fél számára kedvező lehet, ha a szerződésben úgy állapodik meg a másik féllel, hogy írásbeli felszólítása is megszakítja az elévülést.

Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést már csak a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.