Kutyavilág Magyarországon
A földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki a magyar ebfajták körének megállapításáról és genetikai fenntartásuk rendjéről.
A rendelet célja a magyarnak minősített ebfajták genetikai állományának megőrzése.
Magyar ebfajták: a drótszőrű és a rövidszőrű magyar vizsla, az erdélyi kopó, a komondor, a kuvasz, a magyar agár, a mudi, a puli és a pumi.
A rendelet állami feladatként határozza meg a magyar ebfajták genetikai fenntartását, génmegőrző intézményként a Haszonállat-génmegőrzési Központot, tenyésztési hatóságként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt jelöli ki, meghatározza a genetikai állomány megőrzésének formáit ( in-situ, ex-situ, in-vitro, in-vivo) definiálja, hogy a magyar ebfajta mikor kerül kritikus, veszélyeztetett illetve megőrzendő helyzetbe (nőivarú egyedeinek száma 150 alatt, 151–1000 között, illetve 1001–3000 között van) Ilyen esetben a genetikai állomány megőrzését tenyésztési program kialakításával és végrehajtásával kell biztosítani.
A magyar ebfajták törzskönyvezendő egyedeinek származását 2017. július 1-jétől DNS alapú származásellenőrzéssel kell igazolni, amelynek elvégzését a fajta fenntartásáért felelős tenyésztő szervezet tenyésztési programjával összhangban koordinálja.
A rendelet a magyar ebfajták fennmaradását azzal is védi, hogy mostantól magyar ebfajta tenyészállatának behozatalához a tenyésztési hatóság engedélye szükséges, tenyészállat ( vagy szaporítóanyaga) pedig csak a hatóság részére történő írásbeli bejelentését követően vihető ki az országból.
A 98/2013. (X. 24.) VM rendelet a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól rendelkezéseit 2016. szeptember 19-től csak a magyar ebfajták tenyészésére kell alkalmazni.
A magyar ebfajtákat fenntartó tenyésztőszervezetnek a rendelet szerint módosított tenyésztési programjuk benyújtásával 2016. december 31-ig kérelmezniük kell a tenyésztőszervezeti elismerésük módosítását.
Dr. Szűcs Gábor ügyvéd
dr.szucs.gabor@upcmail.hu
20 9569313
