Ahogy az várható volt Fővárosi Közgyűlés szerdán úgy módosította a parkolási rendeletét, hogy abba visszakerült a korábban megszüntetni kívánt ötperces türelmi idő, ennek megfelelően a türelmi idő eltörlése már nem is lép hatályba. Az Önkormányzat illetékesei azonban kilátásba helyezték, hogy a fővárosi parkolási társaságok tapasztalatainak figyelembe vételével, körülbelül fél év múlva sor kerülhet a rendelet ismételt módosítására.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Ha a társasházatok háromszintesnél magasabb és tíznél több lakást foglal magában, akkor írásban kidolgozott szabályozással kell rendelkezzetek legkésőbb 2016. március 31-ig.

A dokumentumot a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosa köteles elkészíteni.

Mit kell tartalmazzon a dokumentum?

• az épületre, épületrészre vonatkozóan a tűzjelzés tartalmi követelményeit,
• az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályait,
• a tárolásra vonatkozó előírásokat,
• a nyílt láng használatára és a dohányzásra vonatkozó korlátozásokat,
• a tüzelő- és fűtőberendezések, továbbá
• az elektromos berendezések használatának előírásait,
• a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó szabályokat,
• a lakók, illetve az ott-tartózkodók riasztásának és menekülésének lehetséges módozatait,
• a tűzvédelmet biztosító eszközök, berendezések használatára vonatkozó előírásokat

A közös képviselő feladata gondoskodni a szabályok megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.

A tűzvédelmi használati szabályokat a készítésére kötelezett közös képviselő a tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén köteles átdolgozni és naprakészen tartani.

30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 4/A. §

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

2016. évi IX. törvény: A behajtási költségátalányról

További részletek a március 17-i blogbejegyzésemben.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Ha a vásárló a termék meghibásodása miatt a vásárlástól vagy üzembe helyezéstől számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, az eladó vállalkozás köteles a terméket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tájékoztatása szerint a Kúria megerősítette a hatóság eddigi - fentieknek megfelelő - gyakorlatát, amely úgy értelmezte a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezését, hogy ilyen esetben az eladó nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre annak érdekében, hogy a jótállási igénynek a termék javításával tegyen eleget. A Kúria ítéletének indoklásában utalt arra, hogy az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 3 napos csere szabálya a Ptk. kellékszavatossági szabályaiktól eltérő speciális szabályt tartalmaz, mely csak abban az esetben teszi lehetővé az eladó számára az igény teljesítésének megtagadását, ha a hiba a rendeltetésszerű használatot nem akadályozza. Ezen kívül az eladó semmilyen más körülményt nem mérlegelhet.

Az ügy előzménye, hogy az érintett vállalkozás arra hivatkozással utasította el a kötelező jótállás alá eső termék 3 munkanapon belüli azonnali cseréjét, hogy a meghibásodást megítélése szerint a vásárló okozta. E magatartása miatt a vállalkozást elmarasztalta a hatóság, mely határozatot a vállalkozás bíróságon támadott meg, mely bírósági eljárás eredménye a fenti döntés.

Mindez nem jelenti azonban azt, hogy az eladó jogi védelem nélkül marad. Ha az eladó a termék kicserélése után tudja bizonyítani, hogy a termék meghibásodását nem rendeltetésszerű használat okozta, akkor igényét bíróság előtt érvényesítheti.

Kúria Kfv. II.37.507/2015/3. számú ítélete

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

18 évig húzódó ügy végére tett pontot az Alkotmánybíróság egy új határozatával, melyben megerősítette, hogy lehetséges végintézkedéssel haszonélvezeti jogot juttatni. Az ügy előzménye az volt, hogy a Fővárosi Törvényszék ítéletében ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett és úgy ítélte meg, hogy a felperes a végrendelet alapján nem válhat a haszonélvezeti jog jogosultjává. Ítéletet azzal indokolta, hogy az örökhagyó nem alapíthat a tulajdonában lévő dolgon halála esetére haszonélvezeti jogot; halálát követően dolgainak tulajdonosává más személy válik, ezért a halálát követő időtartamra nem alapíthat korlátolt dologi jogot (hiszen a kérdéses időben már nem az övé a haszonélvezeti joggal terhelendő dolog). És mivel az örökhagyó hagyatékának nem képezte részét haszonélvezeti jog, ezért az indítványozó haszonélvezeti jogot nem örökölhetett.

A felperes alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, mely kérelmének helyt adott. Ennek alapján nincs akadálya annak, hogy az örökhagyó végrendeletével haszonélvezeti jogot juttasson.

AB határozatának indoklásában részletesen kifejti, hogy a magyar jogrendszer egyértelműen és következetesen lehetővé teszi azt, hogy az örökhagyó végrendelet útján haszonélvezetet alapítson valamely jogosult részére, és kiemeli, hogy a Fővárosi Törvényszéknek az az érvelése, hogy haszonélvezet nem alapítható halál esetére, nem önmagában azért ütközik az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésébe, mert ellentétes a régi Ptk. értelmezésének bevett gyakorlatával – ennek vizsgálata nem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik –, hanem azért, mert alkotmányos indok nélkül korlátozza az örökhagyót abban, hogy a tulajdonába tartozó dolog fölött a jogrendszer nyújtotta keretek között rendelkezzen.

Magyar Közlöny 2016/27. (III.1.)

Alkotmánybíróság 5/2016. (III. 1.) AB határozata

Fővárosi Törvényszék 43.Pf.634.260/2014/4. számú ítélete

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Egy nyílászárókat gyártó cég azzal kereste meg a társasház tulajdonosait, hogy a társasház felépítésének fővállalkozója nem fizette ki nekik a társasház ablakainak ellenértékét. Mivel ők a tulajdonjogukat a teljes vételár kifizetéséig fenntartották, ezért az ablakok tulajdonjoga szerintük őket illeti meg, azokat akár ki is bonthatják a már elkészült épületből Levelüket nyomatékosítandó arra is hivatkoztak, hogy ezen jogi álláspontot az ügyvédeik véleményére alapítják.

Az érintettek természetesen nagyon idegesek lettek, mivel ők kifizették a fővállalkozót és úgy érezték ez nem az ő ügyük.

Megalapozott volt-e az aggódásuk?

Első felindulásra a válasz igen lehet, hiszen az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja. Ahhoz azonban, hogy erre harmadik személyekkel szemben (a konkrét esetben a társasházi tulajdonosokkal) is hivatkozni lehessen szükséges még a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a hitelbiztosítéki nyilvántartásba vagy más, az ingóság jellegének megfelelő speciális lajstromba való bejegyzése. Ha ez elmarad, akkor a vevőtől jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző megszerzi az átruházással az ingó dolog tulajdonjogát, még akkor is, ha az eladó nem volt tulajdonos. Ha ezek a feltételek adottak, akkor a válasz a fenti kérdésre az, hogy nem volt indokolt az aggódás.

Van azonban egy az építkezésékre vonatkozó speciális szabály is, amivel jó tisztában lenni. Főszabályként itt is csak tulajdonostól lehet tulajdonjogot szerezni, kivéve, ha ún. „beépítés” történik.

Ha ugyanis valaki idegen anyagot (azaz nem a saját tulajdonában álló anyagot) úgy épít be, hogy a felhasznált anyag az épület alkotórészévé válik, és az anyag és az épület tulajdonosa eltérően nem állapodtak meg, akkor a beépítéssel az anyag - ha - az épület tulajdonosáé lesz.

Alkotórésznek pedig az minősül, amely olyan szoros fizikai egységet képez más dologgal egyesítve, hogy elválasztása esetén a dolog vagy az elválasztott rész elpusztulna, illetve, ha az elválasztással az értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.

Fenti példa alapján a társasház tulajdonosai az ablakokon a beépítéssel tulajdonjogot szereztek, mivel az ablakok a bírói gyakorlat által is elismerten alkotórésznek minősülnek, jogászul ezt úgy mondjuk, hogy az alkotórész (ablak) osztja a fődolog (épület) jogi sorsát, magyarul, akié a ház, azé az ablak is.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Korábban már írtam róla, hogy a behajtási költségátalány Polgári Törvénykönyvben való szabályozásának hatályos szövege értelmezési problémákat vet fel.

A jogalkalmazók között vita van arról, hogy a törvény kötelezettségként írja-e elő a költségátalány fizetését, azaz késedelembe eséskor automatikusan fizetni kell-e, vagy sem.

A jogosulti oldalon viszont a kérdés úgy merül fel, hogy kötelesek-e érvényesíteni költségátalányt a velük szemben késedelembe eső partnereikkel szemben, ha pedig ezt nem teszik meg, akkor ennek milyen hátrányos számviteli, adózási következményei lehetnek a számunkra.

Ennél is fontosabb azonban, hogy a beszállítók nem kívánnak felesleges konfliktusba kerülni a vevőikkel, már pedig egy ilyen igény nem csak ilyen konfliktussal járhat, hanem azzal a veszéllyel is, hogy elveszítik a megrendelőt. Ezért egy folyamatos üzleti kapcsolat esetén nem életszerű, hogy egy beszállító behajtási költségátalány igényt érvényesítsen.

Fentiek miatt a jelenlegi gyakorlat szerint a könyvelők általában azt tanácsolják a cégeknek, hogy fizetési késedelem esetén esetenként, de legkésőbb az éves beszámoló elkészítése során szerezzenek be egy nyilatkozatot arról, hogy a partnercégek lemondanak az átalányról.

Mindebből az is látszik, hogy a szabály nem, hogy nem segíti elő a kinnlevőségek behajtását, de a jogalkotók céljaival ellentétesen nehezíti azt, mert felesleges adminisztrációra kényszerít.

Fenti probléma megoldását célozza az a törvényjavaslatot, amely Polgári Törvénykönyv helyett külön törvényben szabályozná a behajtási költségátalányt. Megtekinthető itt: T/9538. számú törvényjavaslat

A törvény - ha elfogadásra kerül - szűkíteni fogja az érintett ügyletek körét: csak a kereskedelmi ügyletekből eredő pénzkövetelések teljesítésére fog vonatkozni.

Kereskedelmi ügylet: vállalkozások, illetve vállalkozások és ún. szerződő hatóságok között lebonyolított olyan ügyletek, amelyek tárgya áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása fizetés ellenében.

A javaslat a jelenlegi "köteles fizetni" szöveg helyett a „tarthat igényt” illetve „követelheti” szövegeket alkalmazza ezzel is jelezve, hogy itt egy jogosultságról van szó, azaz a jogosult maga döntheti el, hogy érvényesíti-e vagy sem.

Változatlanul nem lesz szükség előzetes felszólításra, az átalány a késedelemmel esedékessé válik, azt önkéntesen kell teljesíteni. Ha ez elmarad, akkor a jogosultnak az igény egy éven belül érvényesítenie kell.

A javaslat a törvény azonnali hatályba léptetését indítványozza, hogy az új szabályokat már a 2015. évi mérlegek elkészítésekor is figyelembe lehessen venni.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Breaking news:  tegnap kihirdették a 3 millió forint alatti törzstőkéjű Kft-k tőkefeltöltési kötelezettségének további 1 éves halasztását: 2016. évi I. törvény.

http://magyarkozlony.hu/dokumentumok/4e38e97d87ea1484cf8110ca88de5c75ace546f5/megtekintes. 

Az új határidő 2017. március 15.

Ismét a jogkövető cégek - amelyek nem vártak az utolsó pillanatig az emeléssel - jártak rosszabbul.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

2015. október 14 i posztomban már írtam a Kúriának az autósokat kedvezően érintő döntéséről. A történek sajnos kedvezőtlen fordulatot vett. A Fővárosi Közgyűlés ugyanis úgy módosította a parkolási rendeletet, hogy megszüntette a parkolójegy utólagos bemutatásának a lehetőségét. Erre eddig akkor volt mód, ha a vezető rendelkezett érvényes parkolójeggyel az ellenőrzés időpontjában, de azt nem megfelelően helyezte el a gépjárműben, azaz az ellenőr azt nem vehette észre, vagy az ellenőrzés időpontja és a fizetés érvényességének kezdő időpontja között nem telt el öt percnél hosszabb idő. A már említett Kúriai döntés azokat a rendelkezéseket semmisítette meg, mely szerint az ilyen bemutatásra csak 5 munkanapos jogvesztő határidőn belül és naptári hónaponként csak egy alkalommal volt lehetőség. A Kúria döntése előttinél viszont most sokkal rosszabb lesz a helyzet, mivel az utólagos bemutatás lehetősége teljesen megszűnik. Mondhatjuk, hogy mostantól az ellenőr jóindulatára lesz bízva, hogy büntet-e vagy sem, megvárja-e a jegy megváltását.

Ez az új jogi szabályozás megítélésem szerint jogi vitákat fog eredményezni, különösen olyan esetekben, ha az ellenőr pont akkor ér oda az autóhoz, amikor a vezető a jegyét veszi meg, és mire visszaér már a büntetéssel találkozik. Az 5 perces szabály éppen az ilyen esetek kivédésére szolgált. És akkor még nem említettük azt az esetet, amikor a parkoláshoz legközelebb eső óra nem működik, tehát a jegyet váltani kívánó autós olyan messze kerül a járművétől, hogy a parkoló ellenőr már nem is veheti észre.

A Fővárosi Közgyűlés arra hivatkozott, hogy jelentősen megnőtt az utólagos bemutatások száma, ami feltehetően abból ered, hogy a havi egyszeri korlát eltörlése nem csak lehetővé, de kifizetődővé is tette azt a fajta visszaélést, hogy ha valaki úgy parkolt, hogy rálátott a járművére, akkor az ellenőr érkezésekor még meg tudta váltani a jegyét 5 percen belül, és ezt akár naponta többször is megtehette. A Kúria döntésének második eleme arra ösztönözte a Fővárosi Közgyűlést, hogy kiöntse a fürdővízzel együtt a gyereket is, mert szerintem ésszerűbb lett volna a havi egyszeri, netán 4-5-szöri bemutatás lehetőségének megtartása, ami viszont a Kúria döntése miatt már nem tűnt jogszerű megoldásnak. A jelen szabályozás ugyanis nem csak a notórius bliccelőknek zár be egy kiskaput, hanem megnyit egy lehetőséget a tisztességesen parkolók jogtalan megbüntetésére is.

Mi a megoldás? Az én javaslatom, hogy aki csak teheti, a mobilparkolást használja. Igaz, hogy ez többletköltséggel jár, de az átlagos parkoló számára összességében még mindig olcsóbb, mint egy büntetés kifizetése, nem beszélve a méltánytalanság miatt érzett düh által okozott károkról.

Ismét várhatjuk az első bátor károsultat, aki, miután megbüntetik jogorvoslattal él, és a bíróság vizsgálhatja az új rendelet jogszerűségét.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Jó pár éve már annak, hogy a szolgáltató cégek telefonos ügyfélszolgálatokat hoztak létre, melyek sok bosszúságra adtak okot, mivel csak számtalan menüponton átlépve és egy csomó felesleges szöveget meghallgatva lehetett eljutni odáig, hogy személyesen beszélhessünk az ügyintézővel. És ez még a jobbik eset volt, mert úgy is járhattunk, hogy „sajnáljuk jelenleg minden ügyintézőnk foglalt”…

A fogyasztóvédelmi törvény ma már előírja a szolgáltatóknak, hogy ésszerű várakozási időn belül biztosítsák a hívásfogadást és ügyintézést, amely azt jelenti, hogy a szolgáltatónak mindent meg kell tennie, ami az adott helyzetben tőle elvárható a kapcsolástól számított öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében.

Ez a kötelezettség vonatkozik a telefonos ügyfélszolgálatra, illetve arra az estre, amikor az ügyintézés időpontja foglalható le telefonon.

Azonban nem minden telefonos ügyfélszolgálatot működtető cégre nézve kötelező ez a szabály, hanem csak a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozásokra. (pl. gáz-, víz-, áram- és távhőszolgáltatók) illetve azon szolgáltató cégekre, amelyeket külön jogszabály kötelez telefonos ügyfélszolgálat működtetésére. (pl. telefon- és internetszolgáltatók)

Az ügyfélszolgálatnak a telefonos kommunikációt egyedi azonosítószámmal ellátott hangfelvétellel kell rögzítenie, öt évig meg kell őriznie, és a fogyasztó kérésére díjmentesen rendelkezésre kell bocsátania. A telefonos ügyintézés kezdetekor a hívás rögzítésének tényén túl, tájékoztatást kell kapjunk erről az egyedi azonosítószámról, amit a hívás időpontjával és időtartamával együtt érdemes feljegyezni.

Az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések esetén a szolgáltató a hibaelhárítással kapcsolatos valamennyi adatot a hibaelhárítástól számított 1 évig az előfizetői panaszokról és hibabejelentésekről készült hangfelvételeket pedig a bejelentés időpontjától számított 2 évig köteles megőrizni.

Kérésünkre a szolgáltató köteles a hangfelvétel visszahallgatását a szolgáltató ügyfélszolgálati helyiségében biztosítani számunkra, ha másolatot kérünk róla azt 30 napon belül hangfelvételenként felvételenként egy alkalommal ingyenesen a rendelkezésünkre kell bocsátania. A hangfelvétel kiadása az előfizető azonosításán túl egyéb feltételhez nem köthető.

Mivel a jogszabály csak arra kötelezi a szolgáltatókat, hogy minden tőlük telhetőt tegyenek meg az öt percen belüli kapcsolás érdekében, ha adott esetben ez nem történik meg az még nem biztos, hogy jogszabályérést jelent.

Érdemes azonban a szolgáltató felügyeleti szervéhez fordulni, mert ezzel érhető el, hogy a szolgáltató valóban törekedjen a szabály betartására, hiszen ha túl sok ilyen jellegű panasz érkezik a hatósághoz, akkor elég valószínű, hogy a hatóság az összes körülmény vizsgálata alapján arra a következtetésre jut, hogy nem tettek meg minden tőlük általában elvárható,t ami előbb bírsághoz, utána jó esetben a szabály betartásához vezet.

Panasszal közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozások esetén a lakóhely szerint illetékes Kormányhivatal fogyasztóvédelmi szervezeti egységéhez, hírközlési szolgáltatás esetén pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz lehet fordulni.

A múlt héten az ELMŰ-ÉMÁSZ telefonos ügyfélszolgálatát kellett hívjam. Ahogy telt az idő már előre „fentem a fogam”, de lám 4 perc 43 másodperckor kapcsolták az ügyintézőt. Úgy látszik működik. :-)

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313