Ma délelőtt nyilatkoztam az M1 adó Profit7 című műsorában a kft-ket érintő módosítási kötelezettségekről.

A felvétel múlt héten pénteken készült, a jogalkotás közben felülírta az akkori helyzetet, (lásd tegnapi blogbejegyzésemet), így csak a még aktuális részek maradtak az adásban.

​http://www.mediaklikk.hu/video/profit7-2016-03-02-i-adas-5/#  3:25-től

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

A jelenleg hatályos szabály szerint a korlátolt felelősségű társaságoknak 2016. március 15-ig eleget kell tenniük a Polgári Törvénykönyvben szereplő minimális tőke követelményének, azaz a jegyzett tőkéjét legalább 3 millió Ft-ra kell felemelniük.

A vonatkozó jogszabály módosítására a múlt pénteken benyújtott javaslatot a mai napon 2016. március 1-én már el is fogadta az Országgyűlés, mely szerint ezek a társaságok az eddigi kettő év helyett további egy év haladékot kaptak a tőkepótlásra, azaz 2017. március 15-ig kell a törzstőkéjüket felemelni. Ezeknek a cégeknek tehát most semmilyen teendőjük nincsen, további egy évig a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) hatálya alatt működhetnek.

A 3 millió forintot elérő, vagy azt meghaladó törzstőkéjű társaságoknak viszont nem változott a határidő. Ezeknek a cégeknek 2016. március 15-ig kell a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és a létesítő okiratukat módosítaniuk is kell, amennyiben az a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló vagy a Gt. konkrét §-ára utaló rendelkezést tartalmaz. Amennyiben ilyen módosítási kényszer nem áll fenn, akkor ezek a társaságok a törvény erejénél l fogva kerülnek a Ptk. hatálya alá 2016. március 15-én.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Bírósági tárgyalás zártcélú távközlő hálózaton

A héten az igazságszolgáltatás nagy lépést tett a polgári peres eljárások egyszerűsítése, gyorsítása és költségeinek csökkentése felé. A Magyar Közlöny 22. számában megjelent az igazságügyi miniszter 3/2016. (II. 22.) IM rendelete a polgári eljárásban a tárgyalás, valamint a személyes meghallgatás zártcélú távközlő hálózat útján történő megtartásáról.

Mit is jelent ez? A rendelet lehetővé teszi például, hogy a pert tárgyaló Debreceni Járásbíróság úgy hallgassa meg az ügy Ménfőcsanakon lakó tanúját, hogy a tanú a Győri Járásbíróságon jelenik meg és vallomását zártcélú távközlő hálózat közvetíti a debreceni bíróság részére. A tanúnak nem kell Debrecenbe utaznia, ezzel ő órákat nyer, a peres felek számára pedig a perköltség csökken.

A rendelet garanciális feltételeket is rögzít:

- az elkülönített helyiségben mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító kamerát kell elhelyezni

- a továbbított képen látható kell legyen a helyiségben tartózkodó valamennyi személy és az elkülönített helyiség minden pontja

- a kamerát mozgatni és a látószögét változtatni nem lehet

- folyamatosan fel kell tüntetni a közvetítés pontos idejét

- az elkülönített helyiségben további kamerák helyezhetők el, amelyet a tárgyalást vezető bíró irányíthat, ezek biztosítják a jelen lévő személyek figyelemmel kísérését

- a dokumentum képét továbbító önálló kamera is alkalmazható

- külön mikrofont kell biztosítani a meghallgatásra kerülő személy a helyiségben tartózkodó más személyek számára

- önálló közvetítő készülék biztosítja, hogy a meghallgatáson jelen lévők követhessék a tárgyalás kitűzött helyszínén történteket

- a tárgyalás kitűzött helyszínén elhelyezett kamera beállítására és működésére is a fenti szabályok alkalmazandók

-  a fenti módon történő tárgyalás megkezdése előtt a kezelő személynek a meghallgatást biztosító technikai eszközök üzemszerű működéséről meg kell győződnie, hiba esetén ezt azonnal jelenteni kell a bírónak, és haladéktalanul gondoskodni kell a hiba elhárításáról, a hiba elhárításáig a tárgyalás nem kezdhető meg, illetve nem folytatható tovább

2017. január 1-jétől a meghallgatásról a bíró döntése alapján felvétel is készíthető, melyen folyamatosan fel kell tüntetni a készítés pontos idejét.

A felvételt az iratoktól elkülönítetten, zártan kell kezelni, azt az eljárás jogerős befejezésétől számított öt évig kell megőrizni.

A felvételt az arra jogosultak megtekinthetik a bíróság erre a célra rendelt helyiségében, azonban arról számukra másolatot készíteni nem lehet. A felvétel lejátszásakor biztosítani kell, hogy a felvételt arra nem jogosult személy ne ismerhesse meg, a tartalmát ne változtathassa vagy semmisíthesse meg, illetőleg ne másolhassa le.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Egy cég ún. fürdősütit (sütemény, illetve torta formájú szappan) forgalmazott országos terjesztéssel. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzése során úgy ítélte meg, hogy a kozmetikai célú termék az élelmiszerrel összetéveszthető, nem felel meg a gyermekjátékokra vonatkozó szabályoknak sem, ezért a termék veszélyes, különösen mivel a gyermekek lenyelhetik a fürdősüti darabjait, ezért a termék forgalmazását megtiltotta.

A forgalmazó nem fogadta el a hatóság döntését és a bírósághoz fordult jogorvoslatért

A józan észre hivatkozva kifejtették, hogy a termék az élelmiszerrel azért nem téveszthető össze, mert a boltokban nem az élelmiszerek, hanem a kozmetikumok között árulják, a háztartásokban sem az élelmiszerek tárolására szolgáló éléskamrában, vagy a hűtőszekrényben tartják, továbbá a szájba vétel előtt a szájhoz közelítve az orr, mint másik érzékszerv is segít abban, hogy a termék valódi rendeltetését a fogyasztó meg tudja állapítani. A gyermekek is találkoznak hagyományos szappannal, így érzékszervi úton ők is meg tudják állapítani, hogy nem élelmiszert tartanak a kezükben. A másik lehetséges veszélyeztetett csoport, a gyengénlátók pedig a jól látóknál sokkal körültekintőbbek, és nagyobb mértékben hagyatkoznak az ép érzékszerveikre.

Fentieken túl a cég képviselője az eljárás során arra is hivatkozott, hogy megítélése szerint a jogalkotó hibásan ültette át a magyar jogba az uniós irányelvet, ezért azt kérte a bíróságtól, hogy az irányelvet közvetlenül alkalmazza.

A perben kirendelt szakértők arra a megállapításra jutottak, hogy a fürdősüti élelmiszerrel összességében nem téveszthető össze, ha valaki mégis a szájába venné, akkor egyrészt a természetes reakciója az, hogy kiköpi, de még lenyelés esetén sem okoz olyan problémát, ami a terméket veszélyesség tenné.

A fentiek alapján a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megállapította, hogy a fürdősüti nem sütemény és nem gyermekjáték, forgalmazásának megtiltása nem volt megalapozott.

Bár a fogyasztóvédelmi hatóság nagyon hasznos munkát végez a fogyasztók testi épségére vagy egészségére veszélyt jelentő termékek kiszűrésével, azonban a fenti példa alapján néha velük is előfordul, hogy nem életszerűen ítélik meg egy-egy termék veszélyességét. Szerencsére a jogorvoslati fórum lehetőséget ad az ilyen esetek korrigálására.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

PPWW - Public Procurement workshop & workshock

Dr. Szűcs Gábor Ügyvédi Iroda / Law Firm

Today / Ma 10-13 h

Jogi GPS a közbeszerzés autópályáihoz és alsóbbrendű útjaihoz. Hogy ne tévedjünk (el).

Legal GPS for motorways and minor roads of public procurement. In order to not lose (our way).

"Az Országos Bírósági Hivatal nem törvényes képviselője a jogi személy bíróságoknak, így azok perbeli képviseletére csak meghatalmazás alapján jogosult. A jogi személy bíróság törvényes képviselője a bíróság elnöke. Ő jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy a perben félként szereplő bíróság képviseletéről saját hatáskörében gondoskodik, vagy arra meghatalmazást ad az Országos Bírósági Hivatalnak."

A határozat teljes szövege az indokolással a Magyar Közlöny 18. számában érhető el.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről módosítása alapján illetékmentessé vált a cégkivonat illetve cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratok elektronikus úton történő lekérése, ha azt cég tagja, vagy képviselője kéri.

Jogszabályi háttér:

Itv. 57. § (1) Illetékmentes a polgári ügyekben:

zs) ha azt a cég tagja, vagy képviselője kéri

zsa) a cég cégkivonatának, cégbizonyítványának és cégmásolatának kiállítása,

zsb) a cég cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratainak elektronikus úton történő megküldése.

Ez azt jelenti, hogy a fenti iratok illetékmentesen kérhetők:

a) papír alapon a tag vagy az ügyvezető által személyesen, az IM Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat 1055 Budapest, Báthory u. 12. szám alatti ügyfélszolgálatán, a személyazonosság igazolásával (a Szolgálat a cégnyilvántartásból ellenőrzi a tag vagy az ügyvezetői minőséget) Ügyfélfogadás ideje: Hétfő, szerda: 9.00 - 13.00, Kedd, csütörtök: 10.00 - 15.00, telefonszám: 06-1-795-5111

b) papír alapon a jogosulttól (tagtól vagy az ügyvezetőtől) származó meghatalmazással elvileg bárki, azonban a kezdeti tapasztalat alapján az ügyfélszolgálat nem minden esetben fogadta el a tagtól származó meghatalmazást, ezért érdemes előzetesen tájékozódni. Ez a nem jogszabályoknak megfelelő gyakorlat remélhetőleg változni fog,

c) elektronikusan ilyen kérelmet csak fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkező személy tud benyújtani, mivel a cég képviseletére jogosultak ritkán rendelkeznek ilyennek, ezért a gyakorlatban ilyen kérelmet leginkább ügyvéd tud előterjeszteni.

Az ingyenes céginformáció kérő lap formanyomtatvány innen tölthető le:

http://ceginformaciosszolgalat.kormany.hu/nyomtatvanyok

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Nem, nem Ági örököl, hanem a család. :-)

Mi tartozik az ún. ági vagyonba?

Minden olyan vagyontárgy, amelyet az elhunyt személy, az örökhagyó a felmenőjétől (szüleitől, nagyszüleitől) örökölt vagy ajándékba kapott, de a testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy is, ha azt a közös felmenőtől örökölte vagy kapta ajándékba.

Ági öröklésnek akkor van helye, ha nem az leszármazó (gyermek, unoka) örököl.

A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki azt ezen a címen örökölné.

Kik örökölnek az ági öröklés esetén?

A szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyeket ő ajándékozott az örökhagyónak, illetve melyeket az örökhagyónak a nagyszülőtől, vagy távolabbi felmenőjétől örökölt vagy kapott ajándékba az örökhagyóra.

A kieső szülő helyén az ő leszármazói örökölnek.

Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.

Milyen joga van a túlélő házastársnak?

A házastársat az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.

Mind a házastárs, mind az ági örökös - a jövőre nézve - bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását, azzal, hogy az ági örökös a megváltást az örökhagyóval közösen lakott lakásra és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakra nem igényelheti.

Megváltás esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg.

A haszonélvezeti jog megváltásának a haszonélvezeti örökös és az állagörökös méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie.

Az ági öröklésből kivont vagyon

Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki

- a szokásos mértékű ajándékra

- arra a vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg, kivéve az annak helyébe lépett vagy értékén vásárolt vagyontárgyat

- szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra, de csak az örökhagyó házastársával szemben

Milyen formában kell kiadni az ági vagyont?

Az ági vagyontárgyat az örökös természetben örökli. Ha a természetben való öröklés lehetetlen vagy célszerűtlen, a bíróság - bármelyik érintett fél kérelmére - az ági vagyontárgy értékének pénzbeli kiegyenlítését rendelheti el.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

A 14-18 év közötti kiskorú jognyilatkozatai

1) saját nyilatkozat a törvényes képviselő (általában a szülő) hozzájárulásával, ami érvényességi feltétel

2) saját nyilatkozat önállóan:

a) olyan személyes jellegű jognyilatkozat, amelyre jogszabály feljogosítja;

Pl. személyiségi jogai védelmében önállóan is felléphet, megtiltja halála után testéből szervei, szövetei átültetés céljára történő eltávolítását.

b) a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződések;

c) rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat;

Pl. gyermekszínész, gyermekmodell, iskolai szünet alatt végzett munka jövedelme

d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és

e) ajándékozhat a szokásos mértékben.

A szokásos mértéket egyedileg kell meghatározni figyelembe véve az ajándékozó és a megajándékozott vagyoni helyzetét, az ajándék tárgyát, értékét, az ajándékozás célját és az ajándékozó családi szociális környezetének szokásait. Például egy mobiltelefon ajándékozása a fenti körülmények alapján az egyik esetben lehet szokásos a másikban pedig nem szokásos mértékű.

A kiskorúnak ígért vagy adott ingyenes juttatást törvényes képviselő a gyámhatóság engedélyével utasíthatja vissza.

3) A törvényes képviselő nyilatkozata a kiskorú nevében, kivéve

a) azokat, amelyeknél jogszabály a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát írja elő, vagy

b) amelyek a korlátozottan cselekvőképes kiskorú munkával szerzett jövedelmére vonatkoznak.

A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a kiskorú véleményét – korának és érettségének megfelelően – figyelembe kell vennie.

A szülőknek tájékoztatniuk kell gyermeküket az őt érintő döntésekről, biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük a döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson, törvényben meghatározott esetben szüleivel közösen dönthessen. A szülőknek a gyermek véleményét - korára, érettségére tekintettel - megfelelő súllyal figyelembe kell venniük.

A bíróság egyedi ügyben jogszabály megkerülésével kötöttnek és ezért semmisnek minősítette azt a szülei által a kiskorú akarata ellenére határozott időre kötött sportolói sportszerződést, amely a kiskorút nagykorúsága után is a szerződés személyes teljesítésére kötelezte volna. (1019/2004 Polgári elvi határozat)

4) A törvényes képviselő nyilatkozata a kiskorú nevében a gyámhatóság jóváhagyásával

a) a kiskorút megillető tartásról történő lemondás;

b) a kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozat és a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása;

c) a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzése, ingatlana tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése;

d) a kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezés; vagy

e) a kiskorú jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyáról való rendelkezés

esetén.

Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a kiskorú ingatlanvagyonának megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor.

A bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének betöltése után a nagykorúakra irányadó szabályok szerint cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezheti.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313