18 évig húzódó ügy végére tett pontot az Alkotmánybíróság egy új határozatával, melyben megerősítette, hogy lehetséges végintézkedéssel haszonélvezeti jogot juttatni. Az ügy előzménye az volt, hogy a Fővárosi Törvényszék ítéletében ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett és úgy ítélte meg, hogy a felperes a végrendelet alapján nem válhat a haszonélvezeti jog jogosultjává. Ítéletet azzal indokolta, hogy az örökhagyó nem alapíthat a tulajdonában lévő dolgon halála esetére haszonélvezeti jogot; halálát követően dolgainak tulajdonosává más személy válik, ezért a halálát követő időtartamra nem alapíthat korlátolt dologi jogot (hiszen a kérdéses időben már nem az övé a haszonélvezeti joggal terhelendő dolog). És mivel az örökhagyó hagyatékának nem képezte részét haszonélvezeti jog, ezért az indítványozó haszonélvezeti jogot nem örökölhetett.

A felperes alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, mely kérelmének helyt adott. Ennek alapján nincs akadálya annak, hogy az örökhagyó végrendeletével haszonélvezeti jogot juttasson.

AB határozatának indoklásában részletesen kifejti, hogy a magyar jogrendszer egyértelműen és következetesen lehetővé teszi azt, hogy az örökhagyó végrendelet útján haszonélvezetet alapítson valamely jogosult részére, és kiemeli, hogy a Fővárosi Törvényszéknek az az érvelése, hogy haszonélvezet nem alapítható halál esetére, nem önmagában azért ütközik az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésébe, mert ellentétes a régi Ptk. értelmezésének bevett gyakorlatával – ennek vizsgálata nem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik –, hanem azért, mert alkotmányos indok nélkül korlátozza az örökhagyót abban, hogy a tulajdonába tartozó dolog fölött a jogrendszer nyújtotta keretek között rendelkezzen.

Magyar Közlöny 2016/27. (III.1.)

Alkotmánybíróság 5/2016. (III. 1.) AB határozata

Fővárosi Törvényszék 43.Pf.634.260/2014/4. számú ítélete

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313