A cselekvőképesség, annak jogi elismerése, hogy valaki saját maga, saját akaratából és cselekedetével szerezhet jogokat, vállalhat kötelezettségeket, vagy tehet más jognyilatkozatot.

Általában minden ember cselekvőképes, a cselekvőképességet korlátozó jognyilatkozat semmis. Cselekvőképes az lehet, aki az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkezik.

A cselekvőképességet a belátási képesség hiánya, vagy korlátozottsága miatt csak törvény vagy a bíróság határozata korlátozhatja.

Ténybeli alapon cselekvőképtelen az, aki a jognyilatkozat megtételekor olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. Ez lehet tartós, vagy ideiglenes állapot, oka lehet például gyógyszer, kábítószer, alkohol, betegség, szellemi leépülés. Például ha valaki tudatmódosító szer hatása alatt ír alá egy szerződést, és ez bizonyítható a bíróság előtt, akkor ez a jognyilatkozata általában semmis, azaz jogilag nem kényszeríthető ki.

A cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozat – a végintézkedés kivételével – a cselekvőképtelenség miatt nem semmis, ha tartalmából és megtételének körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat megtétele a fél cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna.

Cselekvőképtelenség életkor alapján

Cselekvőképtelen a 14 év alatti kiskorú. Az ő jognyilatkozata általában semmis, nevében a törvényes képviselője jár el.

A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét – korának és érettségének megfelelően – figyelembe kell vennie.

Nem semmis azonban a 14 év alatti kiskorú által kötött szerződés, ha az

- teljesített (átvette a terméket és ki is fizette);

- csekély jelentőségű;

- megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és

különösebb megfontolást nem igényel.

Magyarul, ha a 8 éves Gyuszi vesz egy túró rudit a sarki élelmiszerboltban, akkor érvényes szerződést kötött.

Korlátozott cselekvőképesség életkor alapján

Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Bársonyos női hang (B): Jó napot kívánok!

Vásárló (V): Kezét csókolom, egy pizzát szeretnék rendelni.

B: Milyenre gondolt?

V: Egy magyarosra, sok kolbásszal és hagymával.

B: Kedves Uram! Adatbázisunk szerint Ön ma estére 2 db jegyet váltott a Romantikus történet című filmre. A film után pedig asztalt foglalt a Nemulass étterem teraszára. A kedvese feltehetően nem örülne, ha légyottjuk előtt hagymát fogyasztana.

V: Meggyőzött. Akkor hagyma helyett jó sok erős paprikával kérném.

B: Uram, Önt a háziorvosa a múlt hónapban gyomorfekéllyel kezelte, javasolnám, hogy fontolja meg ezt a választását.

V: Na jó, akkor legyen egy sima négysajtos.

B: Nem lesz probléma a laktózérzékenysége?

V: Nem, köszönöm, szedek gyógyszert.

B: Rendben. Hogyan kíván fizetni?

V: Citibank Mastercard kártyával.

B: Ajjaj, az nem fog menni, az Ön kártyáját 5 nappal ezelőtt letiltották, miután a NAV 50 000 000 Ft adóhátralék behajtására végrehajtási eljárást kezdeményezett Ön ellen.

V: Köszönöm, elvette az étvágyamat, egyék meg maguk a pizzájukat.

Ijesztő, de akár ilyen is lehetne egy telefonbeszélgetés, ha nem lenne adatvédelmi szabályozás. Ennek célja éppen az, hogy a személyes adatainkat ne kezelhesse bárki, bármikor és bármilyen célból.

Azt hogy ki, mikor és milyen feltételekkel kezelhet személyes adatot a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (a köznyelvben: Infotörvény) szabályozza.

Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében akkor kezelhető, ha

- az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen és

- a cél elérésére alkalmas

és csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.

Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

Azaz bármilyen olyan adat, amely alapján egy konkrét ember beazonosítható.

A fenti kitalált történet szemlélteti, hogy ha nem lenne korlátozás, akkor bármelyik cég komplett profilt készíthetne az ügyfeleiről, vagy akár potenciális ügyfeleiről, mellyel könnyen vissza lehetne élni egy gazdasági kapcsolat során.

Természetesen a törvény szabályozott keretek között lehetővé teszi az ügyféladatok kezelését.

Ha céged van és ügyfeleid személyes adatait kezeled, akkor jó, ha tisztában vagy ezzel kapcsolatos a jogaiddal és kötelezettségeiddel.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatályba lépése után a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok létesítő okiratát is összhangba kell hozni a hatályos törvényi rendelkezésekkel.
 
A módosítási kötelezettség egyrészt azokat a cégeket érinti, amelyek létesítő okirata (társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály) a Polgári Törvénykönyv kötelező rendelkezésébe ütközik. A jogszabály kifejezetten kimondja, hogy nem kötelező a módosítás pusztán azért, mert a létesítő okirat - általános hivatkozásként – a korábbi társasági törvény a 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseire utal. Ha azonban a létesítő okirat a Gt. egy konkrét paragrafusára utal, akkor már szükséges a módosítás. Mivel a cégek többségét viszonylag egyszerű létesítő okirattal alapították, így kicsi az esélye a konkrét utalásnak, nagy valószínűséggel nem szükséges a létesítő okirat módosítása, azonban érdemes a cég ügyvédjével konzultálni.

A módosítási kötelezettség másrészt azokat a kft-ket érinti, amelyek törzstőkéje nem éri el a 3 millió forintot, ezek a cégek kötelesek a módosítási kötelezettségüknek 2016. március 15. napjáig eleget tenni, azaz létesítő okiratukat módosítani és a törzstőkéjük 3 millió forintra való pótlásáról gondoskodni.

Tekintettel arra, hogy sok kft-t alapítottak a korábbi minimummal 500 000 Ft-al, különösen e cégek esetén fordulhat elő, hogy gondot okoz a tőkepótlás forrásának előteremtése. Ezért érdemes a cég ügyvédjével és könyvelőjével még időben felvenni a kapcsolatot és megbeszélni a tőkepótlás lehetséges módjait, és ha mód van rá a módosítást el is készíteni, hogy ne az utolsó pillanatban kelljen ezt felmérni, és intézni, amikor a szakértők leterheltek lesznek, hiszen a korábbi tapasztalatok alapján a cégek jelentős része hajlamos a törvényben előírt módosítási kötelezettségének csak az utolsó pillanatban eleget tenni. Az sem utolsó szempont, hogy a határidő végéhez közeli időpontban beadott kérelmek elintézésére várhatóan nem fog sor kerülni a törvényes ügyintézési határidők betartásával, azaz később fog megjelenni a cégjegyzékben a megemelt törzstőke.

Azokat a változásbejegyzési kérelmeket, amelyek tartalmilag csak a módosítási kötelezettségnek való megfelelést szolgálják költségmentesen (illeték és közzétételi díj befizetése nélkül) lehet benyújtani a cégbíróságnak.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Még szinte alig lépett hatályba máris módosították a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényt. Ez nem is csoda, hiszen a jogszabály olyan bonyolultra sikerült, hogy ez már önmagában hordozta ennek lehetőségét. A 2015. évi CLXVI. törvény tartalmazza a változásokat, de már a jogalkotók azt is jelezték, hogy további egyszerűsítésekre is szükség lehet.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

50/2015. (XI. 12.) EMMI rendelet az orvosi bélyegzőkről

A rendelet szerinti bélyegzője az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartásában szereplő orvosoknak lehet.

A bélyegző használatára jogosult orvos az OEP-nél kezdeményezheti annak kiállítását, cseréjét, vagy pótlását.

A bélyegző az orvos „orvosi nevét”, alapnyilvántartási számát és az „orvos” szót tartalmazza.

A bélyegző leírása: enyhén ovális alakú, szimpla keretes, felső felében AESCULAP kehely, két oldalán az alapnyilvántartási szám, alsó felében 3 sorban az orvosi név, valamint az „orvos” szó. A bélyegzőpárna színe kék.

Az orvos – az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak kivételével – kizárólag az e rendeletben meghatározott bélyegzővel jogosult gyógyszer és gyógyászati segédeszköz rendelésére.

A bélyegzőt az orvos

a) keresőképtelenség és keresőképesség igazolására,

b) útiköltségtérítés igazolására,

c) a rendeletben meghatározott kivétellel egyéb, a társadalombiztosítási támogatás igénybevételére jogosító orvosi vény, igazolás kiállítására,

d) jogszabályban meghatározott egyéb, orvosi elbírálást igénylő egészségügyi feltétel igazolására,

e) a zárójelentés vagy egyéb, az egészségügyi dokumentáció részét képező dokumentum kiállítására, az egészségügyi dokumentációban tett bejegyzés igazolására, valamint

f) a halottvizsgálati bizonyítvány kiállítására

használja.

A bélyegző jogszerű használatáért az orvos felelősséggel tartozik.

A rendelet 2015. december 28. napjától hatályos. A rendelet szerinti bélyegző kiállítására a hatálybalépést követő első alkalommal kezdeményezett kiállítás, csere vagy pótlás alkalmával kerül sor.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

A sérülékeny személyek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozása

A játékos 1 év, 3 év vagy 5 év időtartamra egy vagy több szerencsejáték fajtára vagy több szervezőre kiterjedő önkorlátozó nyilatkozatot tehet. ("jelentős önkorlátozó nyilatkozat")

A nyilatkozatot írásba kell foglalni és azt a NAV-hoz kell eljuttatni, vagy személyesen, a kijelölt ügyfélszolgálaton, vagy postai úton teljes bizonyító erejű magánokiratban.

Az 1 évet meghaladó érvényességű nyilatkozat legalább 2 év leteltét követően a személyazonosság igazolása mellett az állami adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatán, személyesen tett írásbeli nyilatkozatban vonható vissza.

A nyilatkozatban a szerencsejáték fajták a következő felosztás szerint jelölhetők meg:

a) kártyateremben szervezett kártyajáték,

b) játékkaszinó,

c) online kaszinó,

d) távszerencsejáték,

e) sorsolásos játék,

f) távszerencsejátéknak nem minősülő fogadás.

A NAV által vezetett játékosvédelmi nyilvántartás tartalmazza mind a bírósági határozaton, mind az önkéntes elhatározáson alapuló korlátozásokat.

A szervezőnek köteles ellenőrizni, hogy a játékos a játékosvédelmi nyilvántartás adatai alapján – a szervező és a szerencsejáték fajta figyelembevételével – korlátozás alatt áll-e, továbbá köteles nyilvántartást vezetni az ellenőrzések számáról, az ellenőrzés alapján a nyilvántartásba vétel megtagadásáról, a játéklehetőség biztosításának mellőzéséről és a nyilvántartásból való törlés számáról.

A sérülékeny személynek nem minősülő játékosok részére önkorlátozó, önkizáró intézkedések biztosítása

A szervező és a szerencsejáték fajta figyelembevételével speciális korlátozások lehetségesek, például a játékkaszinó üzemeltető legalább a következő intézkedések egyikének igénybevételét biztosítja a játékos részére 3 hónap, 6 hónap, 1 év vagy 2 év időtartamra:

a) a belépés megtagadása, vagy

b) a pénztárban vásárolt zseton napi vagy havi összegének korlátozása.

A szervező kérelmére a NAV a szervező ajánlott felelős játékszervezői minősítését határozatban megállapítja, ha a kérelmező megfelel a rendeletben meghatározott feltételeknek.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

PÉNTEK 13. A poszt élesítése szempontjából tökéletes, a jogalkotónak a hatályba léptetés szempontjából majdnem tökéletes időzítés: 2015. november 11. napjától hatályos a Kormány 329/2015. (XI. 10.) számú. rendelete a felelős játékszervezés részletes szabályairól.

A rendelet célja a játékfüggők védelme.

A szerencsejáték-szervező ilyen tevékenysége és annak kereskedelmi kommunikációja során köteles:

- a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmaira, a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyeire vonatkozó figyelmeztetést alkalmazni.

- a sérülékeny személyek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozására vonatkozó figyelmeztetést alkalmazni, valamint felhívni a játékos figyelmét a sérülékeny személynek nem minősülő személyek részére biztosított önkorlátozó és önkizáró intézkedések igénybevételének lehetőségére.

- a játéktervben és a részvételi szabályzatban meghatározni a sérülékeny személyek fokozott védelmének, valamint a sérülékeny személynek nem minősülő játékosok részére biztosított önkorlátozó, önkizáró intézkedések igénybevételének rendjét, továbbá az általa alkalmazott egyéb játékosvédelmi intézkedéseket.

A NAV a játékosok védelme érdekében honlapján közzéteszi és ügyfélszolgálatain elérhetővé teszi a rendelet által előírt tájékoztatásokat:

a) a kóros játékszenvedéllyel élő személyek pszichiátriai ellátását biztosító szolgáltatók elnevezését és elérhetőségi adatait megyénként és településenként,

b) a problémás játékkal és kóros játékszenvedéllyel élő személyek részére a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény alapján közösségi ellátásokat nyújtó szolgáltatók elnevezését és elérhetőségi adatait megyénként és településenként,

c) legalább három, a játékosok védelmével vagy a szerencsejáték káros hatásainak megelőzésével, csökkentésével foglalkozó civil szervezet elnevezését és elérhetőségi adatait,

d) a gondnokság alá helyezés iránti eljárásról szóló gyakorlati tájékoztatót,

e) a jelentős önkorlátozó nyilatkozatról szóló gyakorlati tájékoztatót és e nyilatkozat ajánlott mintáját,

f) a 18 év alatti személyek fokozott védelméről és játéktilalmáról szóló tájékoztatót,

g) a 18 év alattiak kivételével a sérülékeny személyek fokozott védelméről és szervezői ellenőrzéséről, valamint a játékosvédelmi nyilvántartás működéséről szóló gyakorlati tájékoztatót,

h) a sérülékeny személynek nem minősülő játékosok részére a jogszabály szerint kötelezően biztosított önkorlátozó, önkizáró intézkedések használatáról gyakorlati tájékoztatót szerencsejáték-fajtánként,

i) a játékosvédelmi nyilvántartással kapcsolatos adatvédelmi tájékoztatót, és

j) az ajánlott felelős játékszervezői minősítéssel rendelkező szervezők adatait.

A szervező köteles a honlapjáról elérhetővé tenni a fenti NAV tájékoztatást, és ha ajánlott felelős játékszervezői minősítéssel rendelkezik, akkor a tevékenységi engedélye szerinti szerencsejáték-fajtára vonatkozó tájékoztatást az általa alkalmazott esetleges további önkorlátozó, önkizáró intézkedésekkel kiegészítve.

A NAV a bejelentések, panaszok, javaslatok fogadására játékosvédelmi zöld számot (80/205-352) működtet, amely egy a hét minden napján 0–24 óra között működő, ingyenesen hívható telefonvonal, és amelyet valamennyi szervezőnek a honlapján fel kell tüntetni, a belépésnél és az értékesítési helyen, pénztárnál figyelemfelhívó módon közzé kell tenni.

Sérülékeny személy az 1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről definíciója szerint a 18 év alatti személy, az, akit a bíróság a cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett, vagy akinek cselekvőképességét a bíróság – játékfüggőség, játékszenvedély miatt – részlegesen, az ezzel kapcsolatos jognyilatkozatait érintő ügycsoportban korlátozta, valamint az egy vagy több szerencsejáték-játékfajtára, vagy több szervezőre kiterjedően önkorlátozó vagy önkizáró intézkedéssel érintett játékos.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Változhatnak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szabályai, ha a parlament elfogadja azt a képviselői indítványt, mely szerint a biztosítók a jövőben csak a hűséges ügyfeleiknek adhatnak kedvezményeket, az új ügyfeleket nem lehet kedvezőbb tarifákkal elcsábítani. Ezt az is garantálná, hogy a biztosítók az évfordulónál arról is kötelesek lennének az ügyfeleiket tájékoztatni, hogy a számukra megállapított díj nem kedvezőtlenebb, mint az új szerződőké.

A jelenlegi rendszerben sokan azért mondják fel a biztosításukat minden évben, mert mindig találnak kedvezőbb ajánlatot nem csak egy másik biztosítónál, de sok esetben a saját biztosító is jobb ajánlatot ad újrakötés esetén. A hűséges ügyfelek viszont, - akik időhiány, vagy lustaság miatt nem fordítanak figyelmet az ajánlatok összehasonlítására - rosszabbul járnak, mint az új szerződők.

A biztosítók azért a fenti módon állapítják meg a díjszabásaikat, mert tisztában vannak azzal, hogy az autósok többsége a következő évi díj közlésekor nem néz utána a rendelkezésre álló konkurens ajánlatoknak.

A jogképesség annak jogi elismerése, hogy egy adott személynek jogai és kötelezettségei lehetnek, melyeket állami kényszerrel, akár bírósági úton is érvényesíthet, illetve azok ilyen úton vele szemben érvényesíthetők.

Jogképes, azaz jogalany lehet az ember  (természetes személy) és a jogi személy.

Ember esetén a jogképesség kezdete a fogamzás  (ha élve születik) a vége pedig a halál időpontja.

A kezdetre a törvény egy vélelmet állít: a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot, de bizonyítani lehet, hogy a fogamzás korábbi vagy későbbi időpontban történt.

A születés napja a határidőbe beleszámít. Ennek az időpontnak különösen az ún. apasági vélelem miatt, illetve öröklési ügyekben lehet jelentősége.

A gyermek apjának ugyanis elsősorban azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állt, illetve a megfogant, de még meg nem született ember végrendelettel örökössé nevezhető.

Az asszisztált humán reprodukciós eljárás során az anya testén kívül létrehozott embriót a méhmagzat jogállása a beültetés napjától illeti meg.

Halál esetén annak időpontja általában ismert, mert ez az orvosi halottvizsgálati bizonyítvány alapján bejegyzésre kerül a halotti anyakönyvbe.

Ha ilyen bizonyítvány nem állítható ki, és ezért a haláleset nem anyakönyvezhető, de a halál ténye, helye és ideje is bizonyítható, akkor a halál tényének bírósági megállapítására kerülhet sor.

Ha a halál tényének bírósági megállapítására nem kerülhet sor, akkor holtnak nyilvánításnak lehet helye.

Ha egy ember több mint 5 éve nem ad életjelet magáról, akkor a bíróságtól az arra jogosultak kérhetik a holtnak nyilvánítását, mely eljárásban a bíróság állapítja meg a halál időpontját. A halál időpontja azért fontos, mivel ez határozza meg a jogutódlás (pl. öröklés) illetve egyes jogok (pl. holtig tartó haszonélvezet) megszűnésének a hatályát.

A halál időpontját a körülmények mérlegelése alapján kell meghatározni, ha ez nem vezet eredményre, a halál időpontja az eltűnést követő hónap tizenötödik napja

Ilyen eljárást az eltűnt személy közeli hozzátartozója, az ügyész, a gyámhatóság és az kérheti, akinek az eltűnt holtnak nyilvánítása jogi érdekét érinti.

A jogképességet nem lehet jognyilatkozattal korlátozni.

A jogi személy olyan törvényben meghatározott típusú és az abban foglalt feltételekkel alapítható és működtethető szervezet, melyet törvény ruház fel jogképességgel.

A jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet. Nyilvánvaló, hogy jogi személy házasságot nem köthet, de tulajdont szerezhet, és személyiségi jogai lehetnek kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti. A jogi személy életét, a testi épségét, egészségét, személyes szabadságát nem lehet megsérteni, a jóhírnevét, magántitokhoz és a névviseléshez való jogát viszont igen.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Ma van a „Love Your Lawyer Day”. Az Egyesült Államokból - honnan máshonnan? - származó kezdeményezés eredményeképpen immár 15 éve november első péntekje a „Szeresd az ügyvéded nap”. Újdonság, hogy idén első ízben az Amerikai Ügyvédi Kamara is a kezdeményezés mellé állt. A Love Your Lawyer Day célja a jogászok társadalmi megítélésének javítása, ami különösen a tengerentúlon elég rossz, egyes közvélemény kutatások szerint az utolsó helyeken kullog. Ez érthető is annak fényében, hogy a korlátlan lehetőségek földjén a jogász lobbi különösen befolyásos, ezért a szakma megítélése ott még rosszabb, mint a világ más tájain.