Választottbíráskodás

Bizonyos feltételek esetén a szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy esetleges jogvitájukat ne a rendes, állami bíróság, hanem az általuk választott bíróság, amint a neve is jelzi választottbíróság döntse el.

A jogvitának gazdasági tevékenységgel összefüggőnek kell lennie és legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy kell, hogy legyen.

Nincs helye választottbírósági eljárásnak például házassági, apasági, közigazgatási, munkaügyi perekben.

A választottbíróság lehet eseti vagy állandó.

Előbbi esetében a bírókat a felek szabadon választják ki. Utóbbit esetben az állandó válaszottbíróság bírái közül választanak a felek. Állandó választottbíróságot csak országos gazdasági kamara hozhat létre. A legismertebb a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választottbíróság.

http://www.mkik.hu/hu/magyar-kereskedelmi-es-iparkamara/valasztottbirosag-9245

Kizárólag magyar állandó választottbíróság járhat el, ha a feleknek csak magyarországi székhelyük/telephelyűk van és a jogvita

- belföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi természetű (pl. tulajdonjogi vagy birtokvitában)

- bérleti és haszonbérleti szerződést érint

A választottbírósági szerződésben a felek abban állapodnak meg, hogy egy meghatározott jogviszonyukból eredő vitájukat ne a rendes bíróság, hanem választottbíróság bírálja el.

Ilyen szerződés más szerződés részeként vagy önálló szerződésként is köthető.

A választottbírósági szerződést írásba kell foglalni.

Írásbelinek számít, ha a megállapodás levélváltás, táviratváltás, géptávírón vagy más, a felek üzenetét tartósan rögzítő eszközön történt üzenetváltás útján jön létre, sőt az is, ha az egyik fél keresetlevelében állítja, a másik fél pedig válasziratában nem tagadja, hogy köztük választottbírósági szerződés jött létre.

A választottbíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye; csak az ítélet érvénytelenítése kérhető a bíróságtól. A választottbírósági ítélet ugyanolyan hatályú, mint a rendes bírósági ítélete, és azzal azonos módon hajtható végre az állami szervek igénybe vételével.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Mit jelent az alávetés?

A szerződő felek megállapodása arról, hogy közöttük felmerült vagyonjogi jogvitát melyik bíróság bírálja el.

Mi az alávetés értelme?

Alávetés hiányában a jogvitát a törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság dönti el. Ez például jelentheti azt, hogy egy budapesti székhelyű kft egy vidéki járásbíróság előtt kénytelen pereskedni, ami egyrészt többletköltséggel jár a számára, másrészt, - ha nem feltétel nélkül bízik az adott bíróság pártatlanságában, - akkor azzal a rossz érzéssel állhat a per elé, hogy „a hazai pálya” esetleg „lejt” a helyi illetőségű perbeli ellenfél javára. Vagyis a pereskedési költségeink csökkenthetők, ha egy, a székhelyünkhöz közelebb található bíróságnak vetjük alá a jogvitáink eldöntését, illetve egy „semleges” bíróság választásával elkerülhetjük a fenti rossz érzést. Jó kompromisszum lehet egy olyan bíróság választása, amely nem a szerződő felek egyikének székhelyén működik és körülbelül egyenlő távolságra van a felektől.

Az alávetés csak belföldi bíróságra vonatkozhat és figyelni kell az ún. hatásköri szabályokra. Hatáskörrel nem rendelkező bíróságot ugyanis nem lehet választani, azaz, ha például a pertárgy értéke miatt az ügyben törvényszék lenne jogosult eljárni, akkor a járásbíróságot nem lehet megjelölni az alávetésben. 

Az alávetés csak akkor érvényes, ha az egy meghatározott, beazonosítható bíróság illetékességére vonatkozik.

Milyen formában érvényes az alávetés?

a) írásban;

b) szóban, írásbeli megerősítéssel;

c) olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti szokásoknak; vagy

d) nemzetközi kereskedelemben olyan formában is, amely megfelel a kereskedelmi szokásoknak

Mikor nem lehet bíróságot választani?

Ha a törvény valamely ügyben valamelyik bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg.

Mikor kizárólagos a kikötött bíróság illetékessége?

Ha a felek alávetésben állapodnak meg, akkor a megállapodásuk szerinti bíróság kizárólagosan illetékes, kivéve, ha kifejezetten úgy állapodnak meg, hogy az alávetés nem kizárólagos. Ezért tulajdonképpen felesleges az alávetések szövegében - a perrendtartás korábban hatályos szövegén alapuló megszokásból eredő - általában alkalmazott kizárólagosságra való utalás, hiszen az alávetés alapvetően kizárólagos, csak akkor kell erről megállapodni, ha a felek a kikötött bíróság mellett meg akarják hagyni a lehetőséget a maguk számára, hogy jogvitájukat a megállapodott bíróság mellett más (a törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező) bíróság elé is terjeszthessék.

Mely bíróságokat nem lehet választani?

A Fővárosi Törvényszéket, a Budapest Környéki Törvényszéket és a Pesti Központi Kerületi Bíróságot.

Ezért figyeljünk arra, hogy ne válasszuk ezeket a bíróságokat, illetve nyugodtan fogadjuk el azokat, ha az üzleti partnerünk akaratunk ellenére ragaszkodna azokhoz: a bíróság nem fogja figyelembe venni az ilyen alávetéseket és a rendes bíróság elé fogja utalni a jogvitánkat.

Alávetés Általános szerződési feltételekben

Ha az alávetést egy cég az Általános szerződési feltételeiben alkalmazza, és a cég pert indít az ügyfele ellen, akkor az ügyfél kérheti az ÁSZF-ben kikötött bíróságtól, hogy a per tárgyalását tegye át az általános szabályok szerint illetékes bíróságok közül általa megjelölt bírósághoz. Azaz, ha pl. egy győri cég győri bíróságot köt ki az ÁSZF-jében, akkor az ügyfél kérheti, hogy a pert a saját lakóhelyén, például Debrecenben működő bíróság bírálja el.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Az a közel 4 400 amerikai cég, amelyik vállalta, hogy betartja az EU adatvédelmi szabályait, felkerült a Safe Harbour („biztonságos kikötő”) listára, így az EU állampolgárok személyes adatai e cégek részére korlátozások nélkül továbbíthatóak voltak. Eddig.

Az Európai Bíróság úgy döntött, hogy az EU állampolgárok személyes adatainak az Egyesült Államokba történő továbbítása az ún Safe Harbour rezsim alapján nem egyeztethető össze az EU adatvédelmi szabályozásával, mivel az nem garantálja a továbbított adatok megfelelő szintű védelmét.

Az Európai Bírósága döntésével jogellenesnek minősítette ezeket az adattovábbításokat, amely elsősorban a nagy tech cégeket (Facebook, Google és társaik) érinti érzékenyen, de komoly problémát fog okozni az amerikai központú multinacionális cégeknek is, amelyre inkább előbb, mint utóbb megoldást kell találnia az EU intézményeinek.

A perre az adott alapot hogy az egy osztrák kérelmező Maximillian Schrems megkereste a Facebook Írországban található európai központját, hogy adjanak neki tájékoztatást arról: ki és hogyan férhetett hozzá a szolgáltató szerverein tárolt adataihoz. Az Edward Snowden által nyilvánosságra hozott információk alapján azt feltételezte, hogy az NSA minden különösebb nehézség nélkül hozzájuthatott az adataihoz. A Facebook nem adott ki információt számára arra hivatkozással, hogy az EU-nak érvényes adatkereskedelmi egyezménye van az Egyesült Államokkal és a cég a Safe Harbour rezsimet alkalmazza. Ezek után Schrems először az ír adatvédelmi biztoshoz fordult, majd miután az adatvédelmi biztos a Facebook-nak adott igazat, a biztos döntését keresettel támadta meg. A High Court of Ireland pedig az Európai Bírósághoz fordult jogértelmezésért.

Döntésének indoklásában az Európai Bírósága többek között rámutatott arra, hogy a Safe Harbour csak az érintett cégek saját vállalása volt, azok betartását a helyi hatóságok nem kérhetik számon a cégeken, sőt a helyi jog és az EU szabályok összeütközése esetén az előbbit kell alkalmazni.

Megállapíthatjuk tehát, hogy semmi garancia nem volt arra, hogy a cégek e vállalásukat betartják. Ez már csak ezért is problémás, mert az amerikai jog a jogorvoslat lehetőségét csak az amerikai állampolgárok, vagy ott rezidens más állampolgárok számára biztosítja, azaz nem ott élő EU-s állampolgárok számára nem.

Judgment in Case C-362/14  Maximillian Schrems v Data Protection Commissioner

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

A bírósági rendszer

Elsőfokú bíróságok: a járásbíróságok (helyi/városi /kerületi szint) és a közigazgatási és munkaügyi bíróságok. Utóbbiak száma jelenleg 20, fő feladata a közigazgatási határozatok felülvizsgálata, és a munkaviszonyból származó ügyek elbírálása.

Másodfokú bíróságok: a törvényszékek (megyei szint), fő feladatuk az elsőfokú bíróságok ítéletei elleni fellebbezések elbírálása, de egyes nagyobb pertárgyértékű, (30 000 000 Ft feletti) illetve speciálisabb ügyeket (pl. szerzői jogi, személyiségi jogi, sajtóhelyreigazítási perek) a törvényszékek tárgyalnak első fokon.

Ítélőtáblák: a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatokat bírálják el.

Fővárosi: Budapest, Fejér, Nógrád és Pest megye

Debreceni: Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Győri: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megye

Pécsi: Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye

Szegedi: Csongrád, Bács-Kiskun, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megye

A Kúria a legfőbb bírósági fórum, melynek fő feladata az egységes jogalkalmazás megteremtése és felelős a bíróságok szakmai irányításért.  Ennek érdekében a Kúria ún. jogegységi határozatokat bocsát ki, melyek elvi jellegű iránymutatásokkal szolgálnak, és a bíróságokra nézve kötelezők.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) az elnöke útján végzi a bíróságok központi igazgatását, munkáját az Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeli.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Mikor köteles teljesíteni a kezes?

A kezes akkor köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította a teljesítésre.

A kezes köteles értesíteni az eredeti kötelezettet arról, hogy a jogosulttól fizetési felszólítást kapott, valamint tájékoztatást kell kérnie a kötelezettség aktuális mértékéről, valamint a kötelezettet a jogosulttal szemben megillető kifogásokról és követelésekről.

A kezesnek a fizetési felszólítás után két választása van:

a) a jogosultnak teljesít és arról a kötelezettet értesíti; vagy

b) a teljesítést megtagadja és arról indokolással a kötelezettet és a jogosultat értesíti.

Ha a kezes teljesít, akkor a jogosult köteles átadni neki minden olyan okiratot és megadni azt a tájékoztatást, amely a kezes kötelezettel szembeni igényérvényesítéséhez szükséges, mivel a kezesnek megtérítési igénye keletkezik a kötelezettel szemben.

A jogosult jó, ha tisztában van vele, hogy ha a saját  hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik vagy a behajtása jelentősen megnehezül, a kezes szabadul annyiban, amennyiben ezzel összefüggésben kielégítést kaphatott volna.

E témát érinti az 1/2010. számú PJE (polgári jogegységi) határozat, mely többek között kimondja, hogy ha a jogosult követeléséért helytállt kezes megtérítési igényére a főkötelezettel szemben indult felszámolási eljárásban lett volna fedezet, és a megtérítési igény eredményes érvényesíthetősége csak amiatt hiúsult meg, mert a jogosult nem érvényesítette határidőn belül az igényét a felszámolási eljárásban, a készfizető kezes kártérítést követelhet a jogosulttól.

http://www.lb.hu/hu/joghat/12010-szamu-pje-hatarozat

Speciális szabályok vonatkoznak a fogyasztó által vállalt kezességre. Például ilyen eset, amikor áruhitel, vagy lakáshitel esetén egyik magánszemély adósért másik magánszemély adós vállal kezességet.

Ilyen kezesség esetén a jogosult köteles a fogyasztót a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni:

- a kezes jogairól és kötelezettségeiről és

- a kötelezett helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges kockázatokról.

Ha ez elmarad, akkor a kezes határidő nélkül jogosult a kezességi szerződéstől elállni.

Ha a kezességet a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségéért vagy meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségéért vállalják, akkor meg kell meghatározni a kezességvállalás maximális összegét, különben a kezesség érvénytelen.

A fogyasztói kezességi szerződés szabályait nem lehet alkalmazni, ha a kezes a jogi személy kötelezett vezető tisztségviselője, vagy többségi befolyással rendelkező tagja. Ezért ha például egy kft vásárol egy terméket és a kft ügyvezetője vállalja a kezességet a kft-ért, akkor nem a fenti, hanem az általános szabályokat kell alkalmazni.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

+36 20 9569 313

Mi a kezesség?

Kezességi szerződéssel a kezes írásba foglalva arra vállal kötelezettséget, hogy ha az, akiért kezességet vállal (a kötelezett) nem teljesít, akkor ő fog helyette teljesíteni.

A kezes kötelezettsége az elvállalásakorihoz képest nem válhat terhesebbé, kiterjed azonban a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is. Ez azt jelenti, hogy például a tőkekövetelés kamatai, vagy a szerződésszegéssel okozott kár is követelhető a kezestől.

„A kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit, és érvényesítheti mind a kötelezett mind a saját kifogásait a jogosulttal szemben.”

Ha például a jogosult tartozik a kezesnek, akkor a kezes ezt az összeget levonhatja a jogosultnak a kezesség alapján fizetendő összegből.

Speciális szabályok érvényesülnek, ha a kötelezett ellen felszámolási vagy csődeljárás indul.

A csődeljárásban a kötelezett részére biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti.

A felszámolási vagy csődeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelőzően annak feltételeiről tájékoztatta. A tájékoztatást követően a kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére; teljesítés esetén a kezes a felszámolási vagy a csődeljárásban a jogosult helyébe lép. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes kötelezettsége lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre.

A kezesség jogosultja köteles tájékoztatni a kezest, ha:

- a kötelezett esedékességkor nem teljesített (fizetett) vagy

- a kötelezettség teljesítési határideje változott vagy

- a kötelezett helyzetében olyan változás következett be, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja és

- egyidejűleg tájékoztatni kell a tartozás aktuális mértékéről is.

A jogosultnak – ha az eredeti kötelezett nem fizet - érdemes a kezest írásban felszólítania a teljesítésre, mert a kezes az eredeti kötelezett ellen folytatott per és végrehajtás költségeiért csak akkor felel, ha a keresetindítás előtt a jogosult eredménytelenül szólította fel a teljesítésre.

Alapesetben először az eredeti kötelezettől kell megkísérelni a követelés behajtását, azaz

a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Ez a sortartás kifogása.

A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, magyarul a teljesítés közvetlenül követelhető a kezestől (ezt hívjuk készfizető kezességnek), ha

a) a követelés kötelezettől való behajtása annak elköltözése (pl. a kötelezett székhelyének megváltozása) miatt lényegesen megnehezült;

b) a jogosultnak a kötelezettel szembeni más tartozás miatti végrehajtása eredménytelen lett

c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

+36 20 9569 313

Milyen költségekkel kell számolnia a hitelezőnek?

A hitelező nyilvántartásba-vételi és követeléskezelési díjat köteles fizetni, mely vissza nem téríthető.

A nyilvántartásba-vételi díj alapja a követeléseinek tőkeösszege, mértéke1%, de legalább 10 000 forint és legfeljebb 100 000 forint;

A követeléskezelési díj alapja az adós adósságrendezésbe vont vagyonának értékesítéséből származó bevétel illetve a hitelező számára megfizetett adósságtörlesztő részletek tőkeösszege, mértéke 2%.

Mely tartozásokat kell folyamatosan teljesíteni?

Ilyen követelések például a jogerős bírósági határozattal megállapított tartásdíj az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének másfélszeresét nem haladó összegig, társasházi közös költség,  az ingatlan vagyon- és felelősségbiztosításának díja, az adóst egyéni vállalkozói tevékenységével összefüggésben terhelő munkabérfizetési kötelezettség legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér másfélszereséig.

Ki a vagyonfelügyelő?

Családi Csődvédelmi Szolgálat munkavállalója. A bírósági adósságrendezési eljárás alatt az adós, adóstárs gazdálkodása a családi vagyonfelügyelő felügyelete, ellenőrzése alatt áll, aki előkészíti az egyezségi, adósságtörlesztési tervet, a záró elszámolást, a mentesítési javaslatot, továbbá végrehajtja a bíróság határozatait.

Mi az az ARE nyilvántartás?

A Családi Csődvédelmi Szolgálat által vezetett, a természetes személyek adósságrendezési eljárásait tartalmazó közhiteles hatósági nyilvántartás. Az adott adósságrendezési ügyre vonatkozó adatokat az ügyben részt vevő hitelező ingyenesen megtekintheti.

Mi az a mentesítési eljárás?

A bíróság azon eljárása melynek eredményeképpen, ha az adós a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, az egyezségben vagy az adósságtörlesztési határozatban foglaltakat és a törvényben meghatározott egyéb kötelezettségeit teljesítette és a hitelezők legalább törvény szerinti minimális megtérüléshez jutottak, a záró elszámolás alapján mentesítő határozatot hoz. E végzés folytán az eljárásban részt vevő hitelezők követelései megszűnnek, kivéve azokat, amelyeket az adósságrendezési időszak alatt is teljes egészében ki kellett elégíteni.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

+36 20 9569 313

Mely vagyontárgyak mentesek?

Mentes az adósságrendezési eljárás alól az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozók alapvető létfenntartásához szükséges vagyontárgyak és bevétel.

Lásd: 230/2015. (VIII. 12.) Korm. rendelete a természetes személyek adósságrendezési eljárásában az adósságrendezésbe nem tartozó vagyonról és bevételekről

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=177241.297398

Miért előnyös a magáncsőd a csődvédelmet igénybe vevőnek?

Ha az adós a jogszabályokat és az adósságrendezési tervet betartva törleszt, akkor a tartozásának egy részét nem kell megfizetnie. (mentesítés)

További előny, hogy azok a hitelezők, akik követelésüket az adósságrendezési eljárásba felhívás ellenére nem jelentik be, azt az adósságrendezési eljárás időtartama alatt nem érvényesíthetik és az nem is kamatozik.

Mekkora részt nem kell megfizetni a tartozásból?

Ez a követelés besorolásától függ. Egyes követeléseket (pl. tartásdíj) 100%-ban kell téríteni, a privilegizált hitelezői igények 45%-át, (pl. pénzintézetek), az egyéb hitelezői igények legalább 38%-át, a hátrasorolt hitelezői igényeknek (pl. közeli hozzátartozó nem tartási vagy kártérítési igénye) csupán legalább 5%-át kell megtéríteni.

Melyek a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján http://www.csodvedelem.gov.hu) közzétett hirdetmények?

A közzétett hirdetmények tartalmazzák a hitelezők számára szóló felhívást arra, hogy mennyi időn belül, milyen módon és kinek jelentsék be igényeiket:

- bíróságon kívüli adósságrendezés esetén annak kezdeményezéséről, mely az adós adatain kívül felhívja a hitelezőket arra, hogy 15 napon belül jelentsék be igényeiket az adósnak, adóstársnak és a főhitelezőnek,

- a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelensége esetén arról, hogy az adós bírósági adósságrendezést kezdeményezett, és felhívja hitelezőket követeléseik 30 napon belüli bejelentésére, és a nyilvántartásba-vételi díj befizetésére.

- a családi vagyonfelügyelő újabb hirdetménye, amely tartalmazza többek között a még be nem jelentkezett – hitelezőknek szóló felhívást, hogy az 50 000 forintot meghaladó összegű követeléseiket és azok biztosítékait 30 napon belül jelentsék be a családi vagyonfelügyelőnél.

Bár a hirdetmény szövegét a családi vagyonfelügyelő az adós által bejelentett és egyébként ismertté vált hitelezőknek közvetlenül is köteles megküldeni, az a biztos, ha az olyan adósunkat, akinél fennáll a magáncsőd veszélye folyamatosan ellenőrizzük a Szolgálat honlapján is.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

+36 20 9569 313

Mi az a magáncsőd?

Olyan jogi szabályozás, amely lehetővé teszi a túlzottan eladósodott természetes személyek (magyarul az állampolgárok) adósságának rendezését és fizetőképességének helyreállítását, olyan adósságtörlesztési terv készítésével és végrehajtásával, amely figyelembe veszi a hitelezők méltányos érdekeit, és az adós és annak családja létfenntartásának és lakhatásának biztosítását is.

2015. évi CV. törvény a természetes személyek adósságrendezéséről  http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=176586.296768

Kik élhetnek a magáncsőd védelmével?

A törvény jelentősen korlátozza a jogosultak körét, mivel a cél az, hogy csak a valóban ellehetetlenült anyagi helyzetbe kerültek vehessék igénybe a csődvédelmet.

Olyan feltételeknek kell megfelelni, mint például

- a jogi úton érvényesíthető (lejárt) tartozás legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint,

- a tartozások meghaladják az adós adósságrendezésbe tartozó vagyonát, de nem haladhatják meg az adós vagyonának 200%-át, (ebbe beleszámít az adós öt évre számított várható bevétele is),

- a tartozások legalább 80%-a az adós által elismert vagy nem vitatott,

- legalább egy olyan tartozás kell legyen, amely 500 000 forintnál nagyobb és 90 napja lejárt,

 - a tartozások közül a hátrasorolt követelések száma nem haladja meg az ötöt,

 - a tartozások között van fogyasztói hitelviszonyból eredő tartozás (pl. lakáshitel) vagy olyan hitelviszonyból eredő tartozás, amely az adós, egyéni vállalkozásának finanszírozásával függ össze,

 - a tartozások egyike sem keletkezett olyan jogerős bírósági határozattal, amely az adós polgári vagy büntetőjogi felelősségét állapította meg olyan jogutód nélkül megszűnt társas vállalkozással összefüggésben, ahol az adós vagy adóstárs a tartozásokért való korlátlan helytállási kötelezettségének nem tett eleget vagy a korlátozott tagi felelősséggel jogellenesen visszaélt, vagy mint vezető tisztségviselőnek jogerősen megállapították a felelősségét a megszűnt vállalkozás hitelezőinek érdekeit sértő cselekmények miatt.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

+36 20 9569 313

Sürgős mail-t szeretnék elküldeni, de behal a levelezőprogramom. Bezárom, újraindítanám.

A gép a feladatkezelőben való bezárás után is azt írja ki, hogy a program már fut. Azt a leborult………….!

Hát fusson is, de gyorsan, mert ha utolérem, agyoncsapom!