A szerződéses kapcsolatokban az idő múlásának jogi következményei vannak.

Jogszabály előírhatja, hogy egy pontosan, naptári nap szerint megállapítható határidő eltelte után valamely jogosultságot már nem lehet gyakorolni, követelést nem lehet érvényesíteni, azaz az ilyen határidő eltelte jogvesztéssel jár.

Ha a határidő nem jogvesztő, akkor az elévülés szabályait kell alkalmazni.

A követelések általában a követelés esedékessé válásától számított 5 év alatt évülnek el.

Kivételek például:

- kellékszavatossági igény: 1 év, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén: 2 év, utóbbi esetben, ha a szerződés tárgya használt dolog akkor a felek ennél rövidebb, de legalább 1 éves elévülési időben is megállapodhatnak,

- szállítmányozási szerződésből fakadó igények: 1 év (kivéve a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károk),

- veszélyes üzemi felelősségből eredő kártérítési követelés: 3 év,

- bűncselekménnyel okozott kár: mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

Megállapodással el lehet térni elévülési idő mértékétől, lefelé és felfelé is, azt kizárni azonban nem lehetséges.

Gazdálkodó szervezetek egymás közötti pereiben korábban 1 éves elévülési időt írt elő a jogszabály. Ilyen felek között érdemes megfontolni 5 évnél rövidebb, akár 1 éves elévülési idő alkalmazását. A felek közös érdeke, hogy ne legyenek közöttük rendezetlen elszámolások, melyek torzíthatják a mérlegeiket, a rövidebb elévülési idő arra ösztönzi a jogosultat, hogy követeléseit minél előbb érvényesítse.

Mi a következménye annak, ha a követelés elévült?

Az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni.

Az elévülést azonban a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni, azaz, ha az alperes nem hivatkozik az elévülési kifogásra, akkor a bíróság a kereseti kérelemnek megfelelően hoz ítéletet.

Az elévülés azonban a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti, ennek következtében az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet. Vagyis, ha például egy kölcsönvevő az elévülési időn túl visszafizeti a kölcsönt, akkor azt utóbb már nem kérheti vissza a kölcsönadótól az elévülésre hivatkozással.

A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek, míg a mellékkövetelések elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti.

Amikor nem telik az elévülési idő

Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik, azaz félbeszakad az elévülés folyamata. Ebben is különbözik az elévülés a jogvesztő határidőtől, amely ilyet nem ismer.

A menthető ok lehet jogi vagy tényleges akadály, de csak kivételesen, rendkívüli okok alapján van erre lehetőség. Például addig nyugszik az elévülés, amíg a jogosult a kár összegéről nem szerez tudomást, vagy ameddig nem jutott teljes körűen az igényérvényesítéshez szükséges információk birtokába.

Ilyen esetben az akadály megszűnésétől számított 1 éven, illetve (1 éves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén) 3 hónapon belül még érvényesíthető a követelés.

Az akadály megszűnése után:

- az elévülés nyugvásának már nincs helye

- ha az elévülés megszakad, akkor már csak az 1 éves, illetve 3 hónapos határidő kezdődik újból.

Amikor megszakad az elévülési idő

Bizonyos események megszakítják az elévülést.

Az elévülés megszakításától, az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik.

Megszakítja az elévülést, ha

- a tartozást a kötelezett elismeri,

- a felek a közöttük fennálló szerződés kötelezettségeit megegyezéssel módosítják vagy arról egyezséget kötnek,

- a követelést bírósági eljárásban érvényesítik, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott,

- a követelést csődeljárásban bejelentik.

Fontos szabály, hogy az új Ptk. szerint az írásbeli felszólítás már nem szakítja meg az elévülést. A jogosulti pozícióban lévő szerződő fél számára kedvező lehet, ha a szerződésben úgy állapodik meg a másik féllel, hogy írásbeli felszólítása is megszakítja az elévülést.

Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést már csak a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Mit tehetünk, ha fizetési meghagyást kapunk?

A fizetési meghagyásnak az ellentmondással nem érintett része jogerőre emelkedik.

Nem jelenti a fizetési meghagyás megtámadását, ha csak fizetési halasztást vagy részletfizetés engedélyezését kérjük és ezeket csak az ellentmondásra nyitva álló határidőn belül tehetjük meg.

A közjegyző kivételesen, indokolt kérelem alapján engedélyezhet fizetésre halasztást vagy részletfizetést, ha ez a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján vagy a kötelezettség természetére való tekintettel indokoltnak mutatkozik. A közjegyző a kérelem elbírálásánál figyelembe veszi a feleknek az ügy vitelében megnyilvánult jó- vagy rosszhiszeműségét is.

Részletekben való teljesítés engedélyezése esetében bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetében az egész tartozás esedékessé válik.

Ha a tartozást a fizetési meghagyás kézbesítését megelőzően rendezték

Ha az adós ellentmondásában erre hivatkozik, akkor a közjegyző felhívja a jogosultat, hogy 15 napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról.

Az adósnak, ha a teljesítésről bizonylatot kapott, vagy az egyedi azonosítóval rendelkezik, ellentmondásában meg kell jelölnie a bizonylat sorszámát és keltét, vagy a pénzügyi művelet azonosítóját és időpontját.

Ha a jogosult az adós állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, a közjegyző az eljárást megszünteti, ha pedig a jogosult az adós állítását vitatja, akkor a közjegyző az ügy iratait megküldi a bíróságnak, az ügy perré alakul.

Ha a tartozást a fizetési meghagyás kézbesítése után rendezték

Ha az adós erre hivatkozik az nem számít a fizetési meghagyás megtámadásának, azaz a meghagyás ilyenkor is jogerőre emelkedik.

Ha a jogosult az adós állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, a közjegyző a jogerősítési záradékban feltünteti, hogy a követelés – vagy annak a nyilatkozattal, illetve az elismeréssel érintett része – tárgyában végrehajtásnak nincs helye.

Jogerő

 2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Mi ez az eljárás?

Lejárt pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló, közjegyzői hatáskörbe tartozó nemperes eljárás.

Milyen igények érvényesíthetők fizetési meghagyással?

Ha a pénzkövetelés összege 1 millió forint alatti, akkor az igény általában csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető, feltétele, hogy az adósnak legyen olyan belföldi címe, amelyen a postai küldeményeket átveszi.

Nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárás útján az a pénzkövetelés, amelynek összege a 400 millió forintot meghaladja. Ilyen igények részletekben érvényesíthetőek, azaz például egy 600 Milliós igény érvényesíthető 2 db 300 milliós fizetési meghagyással.

A munkaviszonyból és azzal egyenértékű jogviszonyokból eredő igény fizetési meghagyás útján csak bizonyos esetekben érvényesíthető, akkor, ha az ügy tárgya nem a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.

Hogyan működik?

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által üzemeltetett rendszerben elektronikus úton https://fmh.mokk.hu vagy a közjegyzőnél a jogszabály szerinti űrlapon papír alapon, http://www.mokk.hu/index.php?menuid=89 vagy szóban kell előterjeszteni.

Kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő a beadványát a jogi képviselővel rendelkező fél és a jogi személy, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint az egyéni cég kivéve, ha a törvény megengedi, hogy a jogszabály által meghatározott beadványához papír alapú mellékletet csatoljanak.

Ilyen beadványok a költségkedvezmény iránti kérelem, az igazolási kérelem, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem, részletfizetés és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem, valamint a félbeszakadással összefüggő beadványok.

A fizetési meghagyást – amennyiben az kibocsátásra alkalmas- a közjegyző a keresetlevél kézbesítésére vonatkozó rendelkezések alkalmazásával küldi meg a kötelezettnek.

Milyen költséggel jár a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem?

Az eljárási díj mértéke általában a követelt összeg 3%-a, de legalább 5000 Ft és legfeljebb pedig 300 000 Ft. A követelt összegbe nem számítanak bele a járulékok (pl. kamat), kivéve, ha azokat önállóan érvényesítjük.

2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Támogatásra pályázol? Lehet, hogy alkalmaznod kell az új közbeszerzési törvényt - Új szabályok a közbeszerzéseknél

2015. november 1-én lép hatályba a 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről, amely a 2011. évi CVIII. törvény helyébe lép.

Melyek a legfontosabb változások?

Az uniós támogatásokhoz kapcsolódóan a pályázók, illetve kedvezményezettek szélesebb köre köteles alkalmazni a közbeszerzési törvényt, ezért a 2015. november 1. után olyan beszerzésekre is alkalmazni kell a törvényt, amelyek korábban mentesek voltak.

Azokban az eljárásokban, ahol három ajánlatot kell bekérni a közbeszerzési eljárás értéktartományának felső határa áru- és szolgáltatás vásárlás esetén 25 millió forintról 18 millió forintra, építési beruházás esetén pedig 150 millió forintról 100 millió forintra csökken.

A támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az egyébként a törvény hatálya alá nem tartozó szervezet is, amelynek szolgáltatás megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását a törvényben meghatározott egy vagy több szervezet legalább 25.000.000,- forint összegben közvetlenül támogatja, azaz ezzel a szabállyal a törvény az 50% alatti támogatás intenzitással rendelkező vállalkozásokra is kiterjeszti a közbeszerzési kötelezettséget.

A közbeszerzési kötelezettséget nem a teljes projekt támogatási összege alapján, hanem az azon belüli egyes konkrét beszerzések tekintetében kell vizsgálni.

Az új szabályok alapvetően befolyásolhatják az érintett cégek 2016. évre tervezett beszerzéseit, hiszen döntésük meghozatalakor a közbeszerzési eljárás idő- és költségigényét is figyelembe kell venniük.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

 Mi az az e-cégjegyzék?

Az Igazságügyi Minisztérium ingyenes céginformációs szolgáltatása, amely az interneten, a  http://www.e-cegjegyzek.hu címen bárki számára elérhető. 

Milyen információk érhetők el a honlapon?

Keresni lehet például a cégeket cégnév, cégjegyzékszám és adószám szerint. Kereshetők a tisztségtől eltiltott személyek természetes személyazonosító adataik szerint. Megtekinthető a cégek hatályos cégkivonata (az a dokumentum, amely a cég cégbíróság által nyilvántartott összes  hatályos adatát tartalmazza).

Mely céginformációk nem érhetők el?

Az adatbázis nem tartalmazza a cégek már nem hatályos adatait, azaz ún. cégmásolat (az adott cég lekérdezéskor hatályos adatain felül az összes korábbi már törölt adat is) nem érhető el. Továbbá a rendszer hetente frissül, ezért az ezen időszak alatti bejegyzések még nem látszanak.

Mire jó az e-cégjegyzék?

Szerződéskötés esetén - a fenti fenntartással - ellenőrizhető a partner cég: létezik-e, helyes adatokat adott-e meg, (pl. cégjegyzékszám, bankszámlaszám) kik jogosultak a cég képviseletére, nem áll-e felszámolási eljárás vagy végrehajtási eljárás alatt?

Mi az újdonság?

Hamarosan változik a honlap felhasználói felülete. Az új, felhasználóbarátabb oldal próba verziója mától elérhető a http://www.e-cegjegyzek.hu/new.html linken.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

Legutóbbi posztomhoz kapcsolódó hír, hogy megjelent a 7/2015. (X. 16.) MEKH rendelet: Az energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek által fizetendő regisztrációs és nyilvántartási díj összegére, megfizetésének módjára és visszatérítésére vonatkozó szabályokról

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313

A Kúria megsemmisítette a fővárosi parkolási rendelet alábbi két neuralgikus pontját:

1) Eddig a nem jól látható helyre elhelyezett parkolási jegyet az ellenőrzés napjától számított 5 munkanapos jogvesztő határidőn belül lehetett csak bemutatni.

2) Ilyen bemutatásra naptári hónaponként legfeljebb egy alkalommal volt lehetőség.

A Kúria döntése azt eredményezi, hogy mostantól a parkolási jegyet 5 munkanapon túl is be lehet mutatni a bírság törlése céljából, valamint havonta több alkalommal is lehet élni ezzel a lehetőséggel.

A döntés a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313