Mit jelent az alávetés?

A szerződő felek megállapodása arról, hogy közöttük felmerült vagyonjogi jogvitát melyik bíróság bírálja el.

Mi az alávetés értelme?

Alávetés hiányában a jogvitát a törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság dönti el. Ez például jelentheti azt, hogy egy budapesti székhelyű kft egy vidéki járásbíróság előtt kénytelen pereskedni, ami egyrészt többletköltséggel jár a számára, másrészt, - ha nem feltétel nélkül bízik az adott bíróság pártatlanságában, - akkor azzal a rossz érzéssel állhat a per elé, hogy „a hazai pálya” esetleg „lejt” a helyi illetőségű perbeli ellenfél javára. Vagyis a pereskedési költségeink csökkenthetők, ha egy, a székhelyünkhöz közelebb található bíróságnak vetjük alá a jogvitáink eldöntését, illetve egy „semleges” bíróság választásával elkerülhetjük a fenti rossz érzést. Jó kompromisszum lehet egy olyan bíróság választása, amely nem a szerződő felek egyikének székhelyén működik és körülbelül egyenlő távolságra van a felektől.

Az alávetés csak belföldi bíróságra vonatkozhat és figyelni kell az ún. hatásköri szabályokra. Hatáskörrel nem rendelkező bíróságot ugyanis nem lehet választani, azaz, ha például a pertárgy értéke miatt az ügyben törvényszék lenne jogosult eljárni, akkor a járásbíróságot nem lehet megjelölni az alávetésben. 

Az alávetés csak akkor érvényes, ha az egy meghatározott, beazonosítható bíróság illetékességére vonatkozik.

Milyen formában érvényes az alávetés?

a) írásban;

b) szóban, írásbeli megerősítéssel;

c) olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti szokásoknak; vagy

d) nemzetközi kereskedelemben olyan formában is, amely megfelel a kereskedelmi szokásoknak

Mikor nem lehet bíróságot választani?

Ha a törvény valamely ügyben valamelyik bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg.

Mikor kizárólagos a kikötött bíróság illetékessége?

Ha a felek alávetésben állapodnak meg, akkor a megállapodásuk szerinti bíróság kizárólagosan illetékes, kivéve, ha kifejezetten úgy állapodnak meg, hogy az alávetés nem kizárólagos. Ezért tulajdonképpen felesleges az alávetések szövegében - a perrendtartás korábban hatályos szövegén alapuló megszokásból eredő - általában alkalmazott kizárólagosságra való utalás, hiszen az alávetés alapvetően kizárólagos, csak akkor kell erről megállapodni, ha a felek a kikötött bíróság mellett meg akarják hagyni a lehetőséget a maguk számára, hogy jogvitájukat a megállapodott bíróság mellett más (a törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező) bíróság elé is terjeszthessék.

Mely bíróságokat nem lehet választani?

A Fővárosi Törvényszéket, a Budapest Környéki Törvényszéket és a Pesti Központi Kerületi Bíróságot.

Ezért figyeljünk arra, hogy ne válasszuk ezeket a bíróságokat, illetve nyugodtan fogadjuk el azokat, ha az üzleti partnerünk akaratunk ellenére ragaszkodna azokhoz: a bíróság nem fogja figyelembe venni az ilyen alávetéseket és a rendes bíróság elé fogja utalni a jogvitánkat.

Alávetés Általános szerződési feltételekben

Ha az alávetést egy cég az Általános szerződési feltételeiben alkalmazza, és a cég pert indít az ügyfele ellen, akkor az ügyfél kérheti az ÁSZF-ben kikötött bíróságtól, hogy a per tárgyalását tegye át az általános szabályok szerint illetékes bíróságok közül általa megjelölt bírósághoz. Azaz, ha pl. egy győri cég győri bíróságot köt ki az ÁSZF-jében, akkor az ügyfél kérheti, hogy a pert a saját lakóhelyén, például Debrecenben működő bíróság bírálja el.

Dr. Szűcs Gábor ügyvéd

dr.szucs.gabor@upcmail.hu

20 9569313